Olyan rövid kis valami, ha rövidebb volna, nem is hívnák regénynek. A jövő héten vissza kell vinnem, azért fogtam bele ma, aztán mire kettőt pislantottam, vége lett. Pedig főztem is közben.Nobel-díjasokat olvasni mindig érdemes, még akkor is, ha a fordító jól elszúrja a címet… Nyugodtan maradhatott…
Nem pontozom. Mert úgy lehúznám, ahogy nem érdemli meg. Nem azért nem tetszett, mintha nem volna jó. Megörültem ennek a könyvnek nagyon: Saint Lucia szigetéről való a költő, tehát újabb ország felé nyithatok ablakot, ráadásul Nobel-díjas is. Azt is fogom, hogy miért kapta a Nobel-díjat. Hírt ad egy…
Újraolvasás vége. Amikor először olvastam, pont úgy viselkedtem a könyvvel szemben, ahogyan a francia címe mondja: idegenként. Nem értettem és nem szerettem. Főleg azt nem tudtam megérteni, hogy lehet valaki ennyire érzelemmentes, mint Meursault. Azt viszont elismertem, hogy Camus-n kívül senki más…
Kortárs lengyel mágikus realizmus, avagy a lengyel XX. század 280 oldalban, tizenöt-húsz nézőpontból, hátborzongatóan szenvtelen stílusban előadva, álmokkal, komplexusokkal, tragédiákkal, szeretettel teli. Nagyon szép, és félelmetes is, ahogy minden nézőpont „idő”-vé válik, és egy idő után tudatosul…