Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Túlvilági turistakalauz (Tibeti halottaskönyv)

2020. február 21. - Timár_Krisztina

Ismét egy könyv, amelyet nem tudok, nem is akarok pontozással értékelni. Szent könyvekre ritkán alkalmazható a „jó könyv” kitétel, az ellenkezője pláne.Pedig szent könyvnek (is) nagyon furcsa ez a kötet.* Ebben a kategóriában ugyanis sok mindent vár az olvasó, de szakkönyvet nem. Márpedig…

Tovább

A szerkesztő miért nem szólt rá?! (Jules Verne: Storitz Vilmos titka)

Az utóbbi napok nagy csalódása. Azért érdekelt, mert 1. Verne írta, 2. Magyarországról szól, sőt ott is játszódik. Hát sajnos elég gyengécske. Na de hát a mester nem írhatott állandóan Grant meg Nemo kapitányokat, Lincoln-szigeteket meg holdutazást. Egy ekkora életműben valaminek félre is kellett…

Tovább

A magyar Kétévi vakáció (Szentiványi Jenő: A fehér csapat)

Hát nem véletlenül szerettem én ezt a könyvet gyerekkoromban olyan nagyon.  Örülök, hogy eszembe jutott előszedni. Néha még a könny is kicsordult a szememből a mosolygástól. És tizenegyedszer is visszatért az az izgalom, amellyel elsőként olvastam. Pedig bizony egy csomó mindenre nagyon jól…

Tovább

Középkori vásári komédia és wuxia (Si Naj-An: Vízparti történet)

Ez a könyv tényleg olyan, mint az Ezeregyéjszaka. Történetek laza füzére egy cselekménykeretbe illesztve, úgy, hogy minden fejezet végén félbeszakad a történet, lehetőleg a legizgalmasabb ponton, és majd a következő fejezetben derül ki, hogy leszúrta vagy nem szúrta le.* Az utószó szépen…

Tovább

Kapcsolódási pontok a kultúrák között (Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák)

Jaj, de örülök, hogy egy őrült pillanatomban megvettem ezt a könyvet, és így saját példányt olvashattam!  Világéletemben nagyon szerettem a különféle népek meséit, mondáit, mítoszait olvasni és gyűjteni. Legkorábbi irodalmi bolondériáim közé tartozik, úgy kb. hét-nyolcéves koromra datálható a…

Tovább

Szibéria márpedig kicsi (Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén)

Laknak egyáltalán abban a Szibériában oroszok is…?Na jó, a hajdani deportáltak utódai között azért mutatóba akadnak, gondolom. Bár azok se mind egészen oroszok, lásd az én nagyanyám unokatestvérének a jelenlegi családját…De hogy ez a Diószegi mindenféle néppel találkozott, de legkevésbé orosszal……

Tovább

Horvátország. Háromlábú állat, a többit nem tudja hat öregasszony se (Dubravka Ugrešić: Banyatanya)

Vacilláltam a kilenc meg a tíz pont között, de aztán úgy döntöttem, azt a majd' három hónapot, amennyi eltelt az olvasás kezdete és vége között, csak jelezni kell valahogy. Végigolvasva a könyvet még mindig nem tudom, hogy mi volt ez tulajdonképpen, azon kívül, hogy „triptichon”, ahogy a fülszöveg…

Tovább

Nagy könyv egy nem embernek való világról (Meša Selimović: A dervis és a halál)

Határozottan nem tetszett, pedig van ereje, nem is kicsi. Veszedelmesen jól megírt könyv. „Nagy könyv”, minden értelemben. Húszéves koromban rosszul lettem volna tőle, úgyhogy azt komoly haladásként könyvelem el, hogy mostanra eljutottam a „határozottan nem tetszett” szintre.Egy boldogtalan ember…

Tovább

Tádzsikisztán. Varázslatos keleti mese és sötét orosz groteszk (Szadriddin Ajni: Az uzsorás halála)

A gonosz márpedig nem bolond szarvakat rakni a fejére és patát a lábára, hogy mindenki kapásból felismerje. Két szeme van, két füle meg egy orra, mint mindenkinek, és időnként még mulatni is lehet rajta. Amíg az embernek van hozzá kedve.Kitűnően megírt kisregény a tádzsikok klasszikusának tollából,…

Tovább

Kazahsztán. Régi hősénekek figurái életre kelnek, egy nép felemelkedik (Iljasz Eszenberlin: A gyémántkard)

Minden elismerésem az íróé, hogy regénnyé tudta formálni az egységes kazak* nép születésének történetét. De minden elismerésem mellett ez mégsem az én könyvem volt. Adatok és összefüggések halmaza, amely ritkán kelt életre. Meg voltam győződve arról, hogy egy történész írását tartom a kezemben, amíg…

Tovább
süti beállítások módosítása