Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Középkori misztikus filozófia és modern szövegolvasás-elmélet (Zohár)

2020. február 22. - Timár_Krisztina

Szent könyveket még mindig nem pontozunk.Itt ülök, és próbálok valami értelmeset kitalálni, ami Tatár György utószava után még működhet. Sok mindenre számítottam, de hogy 960 oldal tömény bibliamagyarázat után egy utószó még ekkorát üssön, arra nem. Nem egy esetben pontosabban megfogalmazta, mit…

Tovább

Szónoklás és dadogás a semmi közepén (William Shakespeare: King Lear)

Tudom, hogy alap, de valamiért kimaradt az életemből. Valószínűleg azért, mert az alapjául szolgáló angol mesét ismertem, és ennek a történetnek a mese-változata is idegenkedést kelt. Aztán egyszer mégis elkezdtem olvasni, de abbahagytam, mert Shakespeare ide vagy oda, az öreg királyt is, a lányait…

Tovább

Nem mese, hanem prófécia (Dmitri Merejkowski: Atlantis / Europe)

Sok-sok mítosz, rettenet mennyiségű művelődéstörténet, Dosztojevszkij-idézetek kocsiderékszám, és persze a világbéke.Nem is csoda, 1930-ban írta Mereskovszkij ezt az esszékötetet. Mert a műfajára jobb szó nincs. Aki olvasta a Kelet titkait,* az tudja, miről beszélek: cselekmény nincs, elmélkedés…

Tovább

Művelt, misztikus, pacifista, felforgató (Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Kelet titkai)

Azt senki meg nem mondja, hogy mi a műfaja ennek a szövegnek, bár az „esszé”-be elég sok minden belefér. Az a fajta szöveg, amelybe nem érdemes csak úgy fejest ugrani, mert akkor katyvasznak tűnik, és csalódást okoz. Pedig távolról sem katyvasz. Szellemi játék, nagyon is megvan a maga logikája: a…

Tovább

Nagyon középkori és nagyon modern (Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata)

Ismét egy pontozás nélküli értékelés.Aki most szeretne elkezdeni Eckhart mestert olvasni, ne ezzel kezdje. Nekem se ezzel kellett volna, határozottan nem. Pedig tény, hogy érdemes olvasni. Nagyon nehéz, de érdemes.Én úgy tanultam, hogy a bibliai szövegértelmezésnek négy fajtája (szintje?) van:…

Tovább

Művelt játék (Anatole France: Angyalok lázadása)

Nem az én világom. Jó volt, szép volt, de nem az én könyvem ez. Hamvas a következőt írja (többek között) erről a könyvről:„Az ember nem győz rajta eleget csodálkozni: France-ról azt terjesztették, hogy voltaire-i lélek, istentagadó, szkeptikus, epikureus és pogány. A valóság az, hogy kevés író van…

Tovább

Helyreállítani a világ megzavart rendjét (Egyiptomi halottaskönyv)

Sajnos nem találom azt a cikket, amelyet még annak idején, a Mel Gibson-féle Passió bemutatásakor* olvastam – de azt hiszem, elég jól emlékszem rá. A cikkírónak a film hosszúsága ellen volt kifogása, és erről eszébe jutott egy régi történet. Hogy járt ő egyszer régebben Székelyföldön (?) újságírói…

Tovább

Két eposz sok-sok kincse (Mahábhárata / Rámájana)

A kötet címe erősen félrevezető. Amikor megvettem az antikváriumban, azt gondoltam, a két eposzt tartalmazza, hát a frászkarikát. De azért érdemes volt megvenni, főleg olyan csekély összegért, amennyibe került (szabadulni akart tőle a boltos bácsi). Ez a kötet a két ókori indiai eposz „legszebb…

Tovább

Eleven emlékezet (Mahábhárata)

Szent könyveket, egyáltalán vallási iratokat nem szoktam pontozni, de ezt muszáj volt. Gondolkodás nélkül meg is adtam rá a tízet. Pedig nem azt kaptam ettől az eposztól, amit vártam. Azt tudtam, hogy egy szörnyű háború adja az alaptörténetet. De hogy ennyire?! Folyik a vér, szakad az ín, törik a…

Tovább

Arthur király, a sólyomszemű nők és egyéb lovagi sablonok (Mabinogion)

Nagyon szeretem a népmeséket és a középkori történeteket, nagyon szeretem Walest (jó volna egyszer eljutni végre oda), és nagyon akartam szeretni a Mabinogiont, ezt a középkori walesi mese- és mondagyűjteményt. Valamiért mégsem tetszett úgy, ahogy tetszenie kellett volna. Azt nem mondhatnám, hogy…

Tovább
süti beállítások módosítása