Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Szónoklás és dadogás a semmi közepén (William Shakespeare: King Lear)

2020. február 22. - Timár_Krisztina

tragedies.jpgTudom, hogy alap, de valamiért kimaradt az életemből. Valószínűleg azért, mert az alapjául szolgáló angol mesét ismertem, és ennek a történetnek a mese-változata is idegenkedést kelt. Aztán egyszer mégis elkezdtem olvasni, de abbahagytam, mert Shakespeare ide vagy oda, az öreg királyt is, a lányait is, de főként a fattyú Edmundot irgalmatlanul sablonfiguráknak minősítettem.

Na, ezt a legutóbbit visszavonom, és elnézést kérek.

Ami számomra megmentette ezt a történetet,* az a sablonok hiánya volt. Mindenkinek az alakja lélektani és/vagy filozófiai mélységet kapott. (Talán még azé a hülye udvaroncé is.) Főleg Learé. Ő nem egyszerűen a gyalázatosan kihasznált apa, ó, dehogy. Amikor bántják, megalázzák, akkor sajnálatot kelt, igen – amikor őrjöng a viharban, akkor tiszteletet, igen – de a legelején, amikor meghozza hibás döntését, akkor bizony nem egyéb ostoba, ellenszenves, szeszélyes vén zsarnoknál. És egy pillanatra még igazat is lehet adni a „gonosz” lányoknak, akik ellene fordulnak és kisemmizik, még mielőtt az apjuk semmizné ki őket egy nyelvbotlás miatt, ahogy a testvérükkel már megtette. Utána persze túlzásba viszik az óvintézkedéseket, mert 1. mégiscsak gonoszok, 2. mégiscsak Shakespeare-t olvasunk, de a kiindulópont teljesen érthető. Ahogy érthető Edmund bosszúhadjárata is, csak meg kell nézni, milyen szavakat használ az öreg Gloucester a darab legelején Edmund anyjára és születésére.

Kent és a bolond és Edgar és Gloucester nem a jó királyhoz hűségesek, óóóó, nem. Learhez hűségesek. Annak ellenére, hogy uralkodóként fabatkát nem ér. Amikor már minden tekintélyét elvesztette, amikor veszélyes vele maradni, ők akkor gyűlnek oda köré a viharos pusztaságba – talán éppen azért, mert veszélyes? Talán azért, mert az ő ügye a vesztett ügy? Egyik követőjének sincs fikarcnyi reménye se, hogy a helyzet megváltozhat, még nem tudják, hogy jön a hadsereg. Maradnak, mert más hely számukra nincsen. Micsoda egy társaság, szónokolnak, csúfolódnak, őrültségeket dadognak, veszekszenek a világgal a nagy semmi közepén…

A család válsága – erről szól a darab: Leart és Gloucestert egyaránt a gyermeke, a saját húsa és vére intézi el, és a gyermekek cselekedetéért mindkét esetben a szülő is felelőssé tehető, bár ez nem menti fel a gyermeket. Minden, ami nem ebből következik, szinte csak körítésnek hat. A pontot azért is vontam le, mert a végén mintha bomlana a darab koherenciája: odáig egyik esemény logikusan (a darab saját logikája szerint persze) követi a másikat, a végén viszont szinte mesterkéltnek hat, ahogy hirtelen sorra elkezdik bejelenteni a haláleseteket.

És ami minden Shakespeare-darabban tetszik, az itt is tetszik:
1. a bolond: odavagyok Shakespeare bolondjaiért, ha egy darabban benne van, hát tuti, hogy őrá figyelek a legjobban, ahogy okosságokat beszél a legalantasabb nyelven vagy szürreálisnak ható látomásokban – ráadásul itt még meg is kettőződik, tükörképet is kap egy magát őrültnek tettető szereplő személyében;
2. a stílus. Aminek a hatására szavaim sincsenek. Amitől negyedóra alatt nem színészeket látok három szál deszkán, hanem kisemmizett lányt, bosszúszomjas fattyút, álruhás hű barátot. Ahogy mennydörög és zokog és káromkodik és hideg gúnnyal öl és érzelmesen olvad. :) Jajistenem. :) Erről nem is beszélek többet, tényleg csak csupa ügyetlenséget tudnék mondani.

* …amelynek a végét nagy vonalakban tudtam (mindenki meghal, hát mégiscsak Shakespeare-tragédiában vagyunk vagy mi), és útközben elég biztosra meg tudtam saccolni még azt is, hogy ki lesz az a kettő, aki életben fog maradni, temetési célokra (de tudott meglepetést okozni a szöveg, mert még egy szereplő megmaradt a megsaccolt kettőn kívül is)

Ezt 2015. augusztus 24-én írtam. Gyűjteményes kiadásban olvastam. 

Pontszám: 10/9

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr5015485874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása