Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


A magyar Forrest Gump (Gion Nándor: Virágos Katona)

2022. április 03. - Timár_Krisztina

Újraolvasás vége.  Rojtos Gallai ugyan nem pont ugyanazt a módszert alkalmazza meditációra, mint Forrest, és valamivel okosabb is nála; arról nem beszélve, hogy a tízes évek Vajdasága megközelítőleg sem azonos a XX. század második felének USA-jával. Amiről mégis azonnal az amerikai klasszikus…

Tovább

Az igazság keresése és gyártása (Füst Milán: A feleségem története)

Újraolvasás vége.  Annyian nevezték már ezt a könyvet a féltékenység regényének, hogy én juszt se fogom. Én a kommunikációra való képtelenség regényének nevezem, és azt állítom, hogy ebben a történetben minden baj a megértés hiányából fakad. És mivel a megértés hiányától én életben és irodalomban…

Tovább

Bestseller a senkiföldi időtlenségről (Földes Jolán: A halászó macska uccája)

Fogalmam sincs, mitől szólt éppen ez a könyv akkorát 1936-ban,* hogy milliós példányszámokban adták el, és több mint tíz nyelvre fordították le, de hogy engem tíz perc alatt megvett magának, az tuti. És azt már meg tudom magyarázni, hogy miért. Nem öregedett ez semmit. Pedig semmi mást nem csinál,…

Tovább

Klasszikus magyar thriller (Petőfi Sándor: A hóhér kötele)

Van annak egy „fílingje”, ha az ember elmondhatja magáról, hogy „Petőfi-thrillert olvastam, mér, te nem?”  Mondtak már nekem olyat is, hogy azért olvassam el, hogy ha felszállok egy zsúfolt buszra, elmondhassam, hogy olvastam egy könyvet, amit az egész buszon rajtam kívül senki. Ez persze önmagában…

Tovább

A trickster kalandjai a világháborúban és a diktatúrában (Faludy György: Pokolbeli víg napjaim)

Eszemben sincs, hogy tagadjam a leírt események megtörténtét, de mint a címből kiderül, nem (ön)életrajzi műként olvastam ezt a könyvet. Úgy gondolom ugyanis, hogy nem attól lesz „jó” egy szöveg, hogy amiről szól, az megtörtént vagy sem. Az is fontos, főleg, ha ilyen erővel lép fel a hitelesség…

Tovább

Nehogy Sárszegen végezd (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

Újraolvasás vége.  Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet…

Tovább

Ez nem olyasmi, amit elfelejt az ember (Lakatos Menyhért: Füstös képek)

Az első magyar roma klasszikus, 1975-ből. Irodalmi szociográfia, félig-meddig önéletrajzi regény, egyébként meg úgy van megírva, hogy majdnem fenn maradtam miatta a vonaton. Szerepel a „303 magyar regény, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” listán. Ottan is van a helye.  Lakatos Menyhértnek…

Tovább

Csak azt ne hidd el, amit a szemedbe mondanak (Kaffka Margit: Színek és évek)

Újraolvasás vége. „Hej, Uram, Teremtőm, de jó, hogy ennek a világnak már vége van...” (Meghatározó gondolat a regény elejének olvasása közben.)  „Hej, Uram, Teremtőm, nem is olyan biztos, hogy ennek a világnak vége van...” (Meghatározó gondolat a regény utójának olvasása közben.)  Pórtelky Magda…

Tovább

Kétszáz oldalas varázsige (Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban)

Még mindig tíz pontot ér nálam Krúdy utolsó regénye… …regény a fenét. Ez nem regény, ez egy kétszáz oldalas varázsige. Vagy hat, vagy nem. Énrám hat. Elég régóta. Mást nem tudok tenni, mint megpróbálni elmagyarázni, miért hat. Majd húsz éve, hogy utoljára olvastam. Akkor ugyanazzal hatott, amivel…

Tovább

Regény, amely minden létező irányba elágazik (Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert)

Ha húsz év múlva marad még egy csepp értelem a világban, érettségi tételt csinálnak ebből a monstrumból.* Vagy hamarabb. Ez tényleg a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, igaza van Kuszmának; és annak, hogy ennyi évtizeden át az ismeretlenségben maradt (Isten áldja azt, aki kiásta onnan),…

Tovább
süti beállítások módosítása