Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Nyelvi időutazás (Lakatos Demeter: Búcsú az ifjúságtul)

2020. február 12. - Timár_Krisztina

Nyelvi időutazás olyan korokba, amikor a magyarban még nem mindig használták a határozott névelőt, amikor a -val/-vel még nem hasonult, viszont ejtették a lágy dzs hangot. A csángó nyelvjárás mindezeket megőrizte, és még sok más hang- és alaktani különlegességet. Némi nyelvtörténeti előismeret nem…

Tovább

Spanyolország. Az egymást kizáró szélsőségek szoros összekapcsolása – meg a Tom és Jerry (Miguel de Cervantes: Don Quijote)

Régi adósságomat róttam le (már megint). Elsőként egyetemista koromban fogtam bele. Elég vékony kötet volt, gyanakodtam is, de csak a felénél jöttem rá, hogy én tulajdonképpen megvágott változatot olvasok. (Igaz, így is háromszáz oldal volt.) Aztán pár év múlva megtaláltam a kétkötetest, de nem…

Tovább

Őrült szereplők kanyarognak összevissza (Laurence Sterne: The ​Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman)

No, akkor számoljunk. My uncle Toby húsz pont a tízből, Yorick és Trim tíz-tíz pont, az összes többi szereplő három és mínusz tizenkettő között mozog. Ha ehhez hozzászámoljuk a sok évszázados hatékonyságot, Esterházyval bezárólag – a nyomdaipari kísérletezéseket – a számolatlanul szórt (egyébként…

Tovább

Egy természettudós tanulmányútjai a túlvilágra (Emanuel Swedenborg: Menny és Pokol)

Nem tisztem bizonyítani vagy cáfolni, hogy Swedenborg, ez a XVIII. századi (Benedek Szabolcs szavával) „realista misztikus” beszélt vagy nem beszélt az angyalokkal. (Meg is lennék lőve, ha kéne.) Nem lelki tápláléknak és nem lelki táplálékként olvastam ezt a könyvet. (Most akkor is meg lennék lőve.)…

Tovább

Magyarország. Az igazság kalandjai a földön (Hamvas Béla: Karnevál)

„Az igazság kalandjai a földön a nagy utakon, a nyilvánosházakban, a tolvajtanyákon, a kiskocsmákban, a piactereken, a börtönökben, a titkos kultuszok erotikus orgiáin stb. mennek végbe. Az eszme itt nem retten meg sem a nyomortanyáktól, sem az élet semmiféle mocskától. Az eszme embere – a bölcs –…

Tovább

A magyar vásári komédia hugrabugos mestere (Kemény Henrik: Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig)

Várkonyi Nándor Varázstudomány című művéről azt írtam, hogy Várkonyi egészen biztosan a Roxfortban (vagy kelet-európai megfelelőjében) tanulta a mágiát, éspedig hollóhátasként. Na, Kemény Henrik meg tuti hugrabugos volt. :) Ennyi törődést, figyelmet, gondosságot, gyengédséget, amivel ez az ember a…

Tovább

Józan misztika (Avilai Szent Teréz: A belső várkastély)

A keresztény misztika egyik alapműve, a világ egyik legjózanabb gondolkodójától.  Kerülgetem egy ideje Avilai Szent Teréz életművét, de valamiért mindig tartottam tőle. Nem kellett volna. Komolyan sajnálom, hogy nem olvastam tőle korábban. Nemcsak vallásos embereknek ajánlom, és nemcsak…

Tovább

A bestseller, amelyik időnként még a Bibliát is lekörözte (Jacobus de Voragine: Legenda Aurea)

Kalandos utazások, felbomló és újra egymásra találó családok, gonosz zsarnokokkal dacoló nyomorultak, elevenen megsütött-megfőzött emberek, maguktól felépülő vagy összeomló márványtemplomok, oroszlánszelídítés, hajótörés, rendszeresen visszatérő lelkek és mindenekelőtt sok-sok SÁRKÁNY! Nem gondolná…

Tovább

A provanszál kultúra feltámasztója (Frederi Mistral: Mirèio)

Tömény gyönyörűség. Nobel-díjával együtt elfeledett provanszál szerző klasszikus elbeszélő költeménye (verses regénye), XX. század eleji magyar fordításban, szecessziós kiadásban, amelyen nem fogott az idő. El lehet képzelni.  A cselekmény, az faék-egyszerű. Igaz, a végétől kicsit meglepődtem, de…

Tovább

Két megfoghatatlan rémalak, akik legyilkolnak maguk körül mindenkit (Emily Brontë: Wuthering Heights)

Újraolvasás vége. Nos, Emily kisasszony, minden tiszteletem ellenére tudatom Önnel, hogy az elkövetkező öt-hat évben nem fogom ismét újraolvasni a könyvét. Mi a fenének, mikor oldalanként legalább kétszer nemcsak azt tudom kapásból megmondani, mi fog történni, hanem még azt is, milyen mondat…

Tovább
süti beállítások módosítása