Tisztességesen megírt ismeretterjesztő munka.
A szerző egy okos, művelt laikus (Cambridge-ben diplomázott, orosz kultúrával foglalkozik), nagyon lelkiismeretesen utánanézett mindennek, és éppen mert laikus, azt is tudta, hogy a többi laikusnak mit kell elmagyarázni. Nagyon sok mindenről ír, semmibe nem megy bele túl mélyen, de minden iránt fel tudja kelteni az érdeklődést. Nem is kell több ennél, hiszen ezt jelenti az ismeretterjesztés.
Nagyon tetszik, ahogy szétkapja a sztereotípiákat (nem, ezek nem lombikok fölé görnyedő, gyulladt szemű idióták, akik arannyá akarják változtatni a varangyos békát), és ahogy elmagyarázza, hogy nemcsak a modern kémiának használtak az alkímia melléktermék-felfedezései, hanem jó sok más területre is hatott, mivel jó sok minden mással is foglalkozott az alkímia, mint ami közismert. No és nemcsak Európa van a világon, esik itt szó muszlim és kínai alkimistákról is.
Nem is értem, miért nem fordították le hamarabb magyarra, hiszen éppen a 90-es évek elején jelentek meg nálunk tömegével ehhez hasonló (bár korántsem csak ennyire színvonalas) ismeretterjesztő könyvek. Kár, hogy nem akkor jutottam hozzá, amikor A Pendragon legenda meg A pergamen titka volt nálam a sláger. Bár lehet, nem baj, mert képes lettem volna felrobbantani a konyhát.
No és az is tetszett, hogy kreatív volt a fordító.
Ezt 2014. július 13-án írtam.
Pontszám: 10/10
Kiadási adatok: Édesvíz, Bp., 2000. 200 oldal, Béresi Csilla fordítása