Azt hiszem, most egy darabig nem fogok elméleti műveket olvasni… pedig marha érdekes, de legalább olyan fárasztó is…

A könyv egy előadássorozatot és egy kerekasztal-beszélgetést jelentetett meg, azaz olyan szövegeket, amelyek arra készültek, hogy többé-kevésbé első olvasásra-hallásra fel lehessen őket fogni. Ez nem azt jelenti, hogy haj, de milyen könnyűek, no de azért nem is kell oldalanként visszalapozni, hogy követni tudja az ember. Úgyhogy ha valaki még egyáltalán nem olvasott Foucault-t, érdemes ezzel kezdeni. Előismeretek nélkül viszont nem érdemes belevágni, mert úgy nagyon frusztráló lehet.

Az első előadás kivételével, amely a többinek a szükséges elméleti alapozást megadja, semmi elvont nincs ebben a filozófiában. Teljesen hétköznapi, mindenki által ismert intézményeket, szerveződési formákat, emberi viszonyokat vizsgál, és a maga sajátos nézőpontjából olyan összefüggésekre mutat rá, amelyek soha a büdös életben nem jutottak volna másképp az ember eszébe. Segít megérteni azt a világot, amelyben élünk. Ettől érdekes. Külön nagyon tetszik a végén a kerekasztal-beszélgetés, amely mintegy hangsúlyozza, hogy azért Foucault-val vitatkozni is lehet, mármint ha kellően művelt és intelligens valaki… én ennyire bátor nem vagyok. 

Ezt 2014. július 17-én írtam. 

Pontszám: 10/9