Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Azért is Levint szeretem jobban (Lev Tolsztoj: Anna Karenina)

2020. február 18. - Timár_Krisztina

Újraolvasás vége.Meglepő, hogy milyen kevésre emlékszem – a második olvasásból, pedig azt huszonévesen követtem el. És viszont: milyen sokra az elsőből, pedig akkor még gimnazista voltam, és nagyon untam. Az Anna-szálat. Bocsásson meg a világ. Én biza azok táborát erősítem, akiket Levin érdekelt,…

Tovább

Az utolsó pillanatban sincs késő (Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála)

Újraolvasás vége. Ez de fura. Nem is tudom, hányszor olvastam már, de ilyen még nem volt: nem belement az a fránya por a szemembe a végén? Ritkán szoktam könyvek fölött sírni (ez is gyorsan felszáradt), Tolsztojon pláne. Ez nem az a könyv, amelyet olvasva az ember izgul, hogy mi lesz a vége. Ez az…

Tovább

Szeretni és röhögni rajta egyszerre lehet (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg)

Szegény drága Akakij Akakijevicset még mindig szeretjük.És még mindig nevetünk, hol a rovására, hol… a javára. Ilyen kifejezés eddig nem volt, most majd lesz. Akivel már előfordult életében, hogy örömét lelte teljességgel hétköznapi, hogy ne mondjam, jelentéktelen dolgokban – hogy úgy istenigazából…

Tovább

Oroszország. Brutális-tündéri disztópia (Tatyjana Tolsztaja: Kssz!)

Sose szerettem a disztópiákat/antiutópiákat. Az Állatfarm minden ismerősömnek tetszett, csak nekem nem. Az 1984-re szó szerint évekig készültem, mire el mertem olvasni.* A Battle Royale-t úgy húsz oldalig bírtam. Én ellenállok a műfajnak.A Fahrenheit 451 győzött meg arról, hogy a disztópia nem…

Tovább

Időutazás többféle értelemben is (Anatole France: La Rôtisserie de la reine Pédauque)

Most vagyok gondban. Elég nehezen tudtam mit kezdeni ezzel a könyvvel, többféle értelemben is. Nem azt adta, amit vártam – mondjuk, ez még önmagában nem lenne probléma. :)Először is természetesen óriási élmény volt eredetiben olvasni, főleg éppen ezt a példányt, és úgy, hogy az enyém. (Paris,…

Tovább

Nagyon finn és nagyon falu (Orvokki Autio: Családi fészek)

Remek kis könyv, különösen a „Kezdővonal”-tól. Ott kezdtem én is igazából kapiskálni, miről is lesz itt szó.A cím ugyanis félig-meddig megtévesztő, de ez nem a fordító hibája. Ezt a szójátékot sehogy nem tudta volna tökéletesen visszaadni. A „családi fészek” – sose gondolná a jámbor olvasó – egy…

Tovább

Teljes koncentrációt érdemel (Czesław Miłosz: Az Issa völgye)

Gyönyörű könyv, éppen nekem való volna, csak sajnos a körülmények nem úgy alakultak, hogy igazán tudtam volna rá koncentrálni. Túl sok minden vonta el róla a figyelmemet, pedig teljes figyelmet érdemel. Kb. annyit, mint ugyanekkora mennyiségű vers érdemelne. Ami mindvégig a leginkább…

Tovább

Az elbeszélő és a stílus elnyomja a témát (Markus Zusak: A könyvtolvaj)

Bestsellert kétféleképpen szoktam olvasni, de a kiindulópont mindig ugyanaz. Amikor olvasni kezdek, egyúttal keresni is kezdek benne valamit, ami külön nekem szól, azaz olyan embernek, aki határozottan nem szokott hozzá, hogy bestsellert olvasson. Ha nem találok semmi nekem szólót, irgalmatlanul…

Tovább

Végigjárni a választott utat (Nathaniel Hawthorne: The Scarlet Letter)

Ez a könyv van 70% alatt a Molyon?! Ez a csoda-regény, ez a romantikus lélektani dráma? Mit is mondhatnék, hogy népszerűsítsem?! Először is elmesélem a körülményeket, amelyek tökéletesen összejátszottak annak érdekében, hogy utáljam.Kötelező olvasmány volt, és utolsók között értem a könyvtárba,…

Tovább

Uganda. Megszokható iszony (Moses Isegawa: Afrikai krónikák)

Moses Isegawában egy Nobel-díjas veszett el.Ebben a mondatban az alanyt és az állítmányt is tessék hangsúlyosan érteni. „Nobel-díjas” – és „elveszett”. Jó, hogy nem futballistának ment a derék Isegawa, mert ha a pályán hagy ki sorozatban ekkora helyzeteket, előbb-utóbb agyoncsapják a szurkolói.…

Tovább
süti beállítások módosítása