Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Peru. Kérdések a sajátról és az idegenről (Mario Vargas Llosa: A beszélő)

2020. február 24. - Timár_Krisztina

Fülszöveget ne olvass. Én sem tettem.Drága jó posztmodern, de rég volt, mikor még nem szerettelek.De fordítsuk komolyra a szót: Ez a könyv arra való, hogy elbizonytalanítsa az olvasó körül a világot. Az elbizonytalanítás meg arra való, hogy ne legyen olyan könnyen sebezhető az ember. Se pedig…

Tovább

Brazília. Álomszöveg, mítosz, pogány legenda (Jorge Amado: Csodabazár)

Egye fene, legyen tíz pont, kedvesem.Nem mintha minden pontján maradéktalanul tetszett volna, de elismerem, hogy azokra a pontokra is szükség volt az összhatás kedvéért. Nem is azért tíz pont, mintha hibátlanul lenne megírva – ó, távolról sem, kedvesem –, de ennek a nyavalyásnak még a hibák is jól…

Tovább

Ami szétfeszíti a hétköznapi világot (A bűvös kéz – XIX. századi fantasztikus elbeszélések)

Mi az, hogy „fantasztikus”? Nem fantasy, nem sci-fi. A kötetzáró tanulmányból világosan kiderül, hogy mi az, csak elmagyarázni nehéz. A XVIII-XIX. századi irodalomban megmutatkozó jelenség (műfajnak vagy stílusnak nem merem nevezni). Jelenti mindazt, ami a hétköznapi, kényelmesen berendezett, ismert…

Tovább

Rémtörténet, akár kísértettel, akár anélkül (Charlotte Perkins Gilman: The Yellow Wallpaper)

Három rövid elbeszélést tartalmaz a Penguin Little Black Classics, és nagy kalapemelés jár értük nemcsak a szerzőnek posztumusz, hanem a szerkesztőnek is. Mert a három szöveg önmagában is jó, de így egymás mögé rakva még hatásosabb. Pironkodva vallom be, hogy a címadó elbeszélést (ő szerepel az…

Tovább

Tanmese a felnőtté válásról (Lesley Pearse: A múlt nyomában)

Egész más könyv ez, mint amiket olvasni szoktam.Ha nem ajándékba kapom, és nem olyan jó szívvel, kedvesen adják, mint ahogy adták, soha nem veszem a kezembe. A célcsoportja sem én vagyok.Ettől függetlenül hazudnék, ha azt mondanám, nem tetszett. És ha megkérdeznek, szívesen ajánlanám is, bár nem…

Tovább

Észak-Macedónia. Tömör, ütős kis novellák, sok és sokféle szöveg (Gimes Romána (szerk.): A konzul éjszakája)

Ismét egy ismeretlen, közelségében is egzotikus nemzet kötete. A „mai” lefordítandó „1981”-re, azaz alig járunk tíz évvel a nemrég olvasott moldovai novelláskötet megjelenése után. Még mindig Jugoszlávia, keleti blokk, szövetkezet és partizánok.Mégis fényévnyi a különbség a két kötet között.* A…

Tovább

A világon a legveszélyesebb emberfajta a bölcsész (Rejtő Jenő: A szőke ciklon)

Egy bizonyos szombat esti fantasztikus színielőadásnak köszönhetően vasárnap sürgősen újra kellett olvasni… …és ismételten meggyőződni arról, amit régóta hiszek és vallok és hirdetek: hogy a világon a legveszélyesebb emberfajta – a bölcsész. :) Bocsánat minden más foglalkozásútól, akinek a lelkébe…

Tovább

Klasszikus elbeszélések, százéves fordításban (Kísértet-históriák)

Hiánypótló kötet, örülök, hogy újranyomták, és még jobban örülök, hogy 50 Ft-ért megkaptam. A cím némiképp félrevezető (hogy ne mondjam: olvasócsalogatónak való), nem minden novella kísértettörténet, csak van közte olyan is.Sokféle történet, sokféle kultúrából. Látszik, hogy Balázs Béla a világ…

Tovább

Egyesült Királyság. Mitikus-valószínűtlen London egy filozófus csavargó szemével (Iris Murdoch: Under the Net)

Ismerősöm már volt olyan, akiről hat év alatt se tudtam eldönteni, hogy tulajdonképpen szeretem vagy utálom.* Olvasmányom még nem. Legalábbis nem emlékszem.Ebben a könyvben tulajdonképpen nagyon sok szerethetőt találtam. (Valószínűtlen helyszínek, mitikus szereplők, csavargás, filozófia, kutya,…

Tovább

Egy formabontó középkori arisztokrata novellái (Marie de France: Tizenkét szerelmes rege)

Hogy valaki jól tudjon verset írni, az egy dolog.Hogy jó novellát tudjon írni, az is egy dolog.Hogy grófnő/hercegnő legyen, középkori királyi udvarokban lakjon, solymásszon és uszályos ruhákban mászkáljon, az megint egy dolog.Hogy élő és holt nyelveken tudjon, és reggeltől estig művelődjön, az…

Tovább
süti beállítások módosítása