Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ha négybe vágnak... (Bartis Attila: Tizenegy novella)

2020. február 28. - Timár_Krisztina

Ahogy más pályatársaim, én is kénytelen vagyok iniesta molytársat idézni: kötet, az nincs. A tizenegyből az első négy-öt elrendezése még mutat valamiféle rendszert, de aztán ez nagyon hamar megszűnik. Nem véletlen, hogy a kötet nem kapott címet. Így nem is hazudhat. Nem is teszi. Itten tizenegy…

Tovább

Egységes koncepció, sokféle életút, száznál is több éve aktuális (Szikra [szerk.]: Nagy asszonyok élete)

Hiánypótló kötet volt a maga korában (1912), és a mai napig nem vált fölöslegessé, sőt (egy-két momentum kivételével*) elavulttá sem. Nagyon örülök, hogy megvettem. Mást, mint dicséretet, szinte nem is tudok mondani róla. A benne szereplő életrajzok érdekesek és élvezetesek. Ami pedig a könyvet mint…

Tovább

Egyedül, boldogan (Olga Tokarczuk: Sok dobon játszani)

Fura, hogy nem sokan olvasták ezt Tokarczuk Nobel-díja előtt. Alig néhány könyvtárban van meg, én is könyvtárközivel jutottam hozzá. A Molyra én írtam az első értékelést. Pedig elbeszéléseket tartalmaz, tehát nem is különösebben időigényes, kb. tíz percet „vesz el”* az ember napjából. Éppen azért,…

Tovább

Bújj bele, szedd szét, vitatkozz vele, szamárfülezd, keltsd életre a múltat, mert az a jelened (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok)

Első olvasásra tíz pont, és ha* újraolvasom, tuti, hogy kedvencelem is.Okulásomra kezdtem bele, és legnagyobb meglepetésemre szeretetből folytattam.Egyébként se taszít az ókori irodalom, sőt, de azt tényleg nem vártam, hogy 2016 decemberétől napjainkig munkás délelőttjeim és délutánjaim során…

Tovább

Emlékek, gyökerek nélkül (Cesare Pavese: A hold és a máglyák)

Nagyon szép könyv, de sajnos nem az én világom. Kicsit olyan, mintha A párduc tükörképe lenne – most nem a főnemes nézőpontjából figyeljük a XX. századot, hanem a szolgalegény-világcsavargóéba helyezkedünk bele, de a kép, amelyet látunk, az bizony fájdalmasan hasonló. Az emlékezet könyve ez, és…

Tovább

Így NE neveld a hősnődet (Joseph Sheridan Le Fanu: Uncle Silas)

És most gonosz leszek, és juszt sem adok neki hat pontnál többet.Ennek nem lett volna szabad rákerülni az 1001 könyv listájára. És meggyőződésem, hogy ha történetesen nem nyugat-európai (ráadásul pont angol nyelven írt) klasszikus lenne, hát esélye se lett volna rákerülni.* Gótikusnak gótikus, de…

Tovább

Mindennapos keserűségek (Tóth Krisztina: Pillanatragasztó)

„Minden napra egy novella”-módszerrel haladtam végig a köteten, csak az utolsó napra jutott mégis három. Talán másképpen kellett volna. Annyira tudatosan szerkesztett kötet ez, az öt ciklusba rendezett huszonöt kis szöveggel, talán jobban tudtam volna figyelni a kötet ívére, ha nem hagyok ekkora…

Tovább

Középkori receptek, mai nyelvre lefordítva (Hildegard von Bingen: A természet patikája)

A XXI. századi szerzőtárs: Fegyveresi Anikó

Hildegard von Bingen a XII. században élt apáca (később apátnő), orvos, misztikus és egyházdoktor, aki több mint nyolcvan évet ért meg, életében köztiszteletben állt, halála után pedig szentté avatták.Már ennyitől is érdekelne a figura, nemhogy azok után, amiket egyetemista koromban olvastattak…

Tovább

Szellemi játék, mitikus küzdelem és tökéletes demokrácia (Agatha Christie: Murder on the Orient Express)

A könyv, amelyet három-négy olvasás után se lehet letenni.A könyv, amelyet nagyon nehéz (vagy éppen lehetetlen) súlyos spoilerek nélkül méltatni.Viszont elképesztően jó dolog harminc* darab tizennyolc éves ifjúval társalogni róla egy óra hosszat. És olyanoknak a véleményét hallani, akikből máskor…

Tovább

Felnőttmesék Borgesnek szeretettel (Michael Ende: Tükör a tükörben)

Miután Michael Ende megírta összes gyerekeknek szóló meséjét, megirigyelte Borges novelláit, megsajnálta a felnőtteket, és írt egy vékonyka kötetnyit nekik is. A kötetbe belekerültek a szerző számára legfelnőttebb felnőtt: az apja rajzai is. Nem egy novellát szerintem éppen a rajzok ihlettek. Aztán…

Tovább
süti beállítások módosítása