Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Énrám gondolt a költő!!! (Vladimir Nabokov: Pale Fire)

2020. november 28. - Timár_Krisztina

A magyar fordítás címe: Gyér világ.* Alcíme az lehetne, hogy „Mire gondolt a költő?” Sokak iskolai éveinek utált kérdése ez. Az én tanulmányaim során ebben a durva formájában már nem jelentkezett, akkor már sokkal finomabb megfogalmazásban került bele a tananyagba: a költeményt az érzelem…

Tovább

Középkori téma a modernség hangján (Sigrid Undset: Sienai Szent Katalin)

Nobel-díjas író évekig érlelt, éppen hogy befejezett, posztumusz megjelent műve. Régóta kerülgetem már. Még világolvasásom kezdetekor találtam rá a szerzőre, sikerült is gyorsan kifogni az ő méltán elismert monumentális történelmi regényét, új és díjnyertes fordításban. (Itt írtam róla.) Azt már…

Tovább

Kaffka Margit legjobb tanítványa (Kádár Erzsébet: Harminc szőlőskosár)

Kortársai nagyon nagy tehetségű novellaírónak tartották. Összesen tíz éve volt rá, hogy megírja az életművét, amelynek nagy részét ez a MEK-en ingyenesen olvasható kötet tartalmazza. Ugyanezek az írások még egyszer megjelentek – további hat elbeszéléssel együtt – a hatvanas években, aztán egyszer a…

Tovább

Ecuador. Közösség, amely felelősséget vállal, és együtt cselekszik (Ángel F. Rojas: A menekülő falu)

Ecuador irodalma: megvan.  A cím félrement. Aki menekül, az pánikban van, kiszolgáltatott, bármikor a teljes káoszba hullhat. Ez a falu pedig – ez bátor, erős, és képes önálló, emberséges törvényt alkotni. Ez nem menekül. Hanem, ahogy a spanyol cím mondja, biblikus szóhasználattal: „kivonul”, mint…

Tovább

Arcot és egyéniséget kap a társadalom minden tagja (Honoré de Balzac: Illusions perdues)

A fülszövegíró elmegy a fenébe. Nem volt ez rossz egyáltalán, csak én nem ezt a lovat akartam.  Ötszázhetven apró betűs oldal kétszáz évvel ezelőttről. Ma tagolatlan történetfolyam, akkoriban úgy jelent meg, ahogy készült, folytatásonként. Így nézett ki a kor szappanoperája. Ekkora helyen aztán ki…

Tovább

Ez nem olyasmi, amit elfelejt az ember (Lakatos Menyhért: Füstös képek)

Az első magyar roma klasszikus, 1975-ből. Irodalmi szociográfia, félig-meddig önéletrajzi regény, egyébként meg úgy van megírva, hogy majdnem fenn maradtam miatta a vonaton. Szerepel a „303 magyar regény, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” listán. Ottan is van a helye.  Lakatos Menyhértnek…

Tovább

Sokféle hagyomány, sokféle hősiesség (Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány)

Amikor egy Zalka Csenge-mesekönyvet a kezembe veszek, már tudom, mit fogok találni. Rokonszenves szereplőket, akik a bátorságukkal, az eszükkel, a kitartásukkal, a türelmükkel vagy éppen a kedvességükkel aratnak győzelmet. Magától értetődően mindkét nemből valók lehetnek, akár bátrak, akár eszesek,…

Tovább

Semmi látványos, csak örökre megváltozik az élet (Kaffka Margit: Csendes válságok)

Semmi sem bizonyítja ékesebben azt, hogy mennyire el vagyok havazva, mint az, hogy két nagyon fontos nyári olvasmányom értékelésével is tartozom még nektek. Ennek a novelláskötetnek az élménye sem friss már. Cserébe most kiderül, mennyire maradandó a nyom, amelyet hagy.  Eléggé.  A vaskos kötet,…

Tovább

Színház az egész Szahara (Rejtő Jenő: A Láthatatlan Légió)

A Rejtő-ranglistám élén legalább húsz éve Az ellopott futár,* A Néma Revolverek Városa** és a Csontbrigád áll, ebben a sorrendben, mind objektív, mint szubjektív kritériumok alapján. Ezekhez képest A Láthatatlan Légió másodvonalbeli regény volt – és az újraolvasás után marad is. De ebben az…

Tovább

Jemen. Jemen közelmúltja belülről, ellentmondásokkal (Habib Abdulrab Sarori: Suslov's Daughter)

Ezt a könyvet azért olvastam, hogy Jemen irodalmával is ismeretséget kössek.  Nem biztos, hogy ezt kellett volna, bár számomra igen informatív szöveg volt, és viszonylag könnyen befogadható („haladós”).  Regénynek nem nevezném, ahhoz túlságosan esszészerű. Szereplői vannak ugyan, de cselekménye…

Tovább
süti beállítások módosítása