Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Sokat akar a szarka (Vjacseszlav Ar-Szergi: Lepkelelkek)

2020. február 16. - Timár_Krisztina

Sokat akar a szarka, pedig egyébként jó ötletei volnának. Csavaros, fordulatos cselekmény, sok összefutó szál, nyomozás némi noir-beütéssel, történelmi ereklyék, XVI. századi oroszok meg tatárok, ősrégi hiedelmek, mítoszok és mondák, misztikus kapcsolatok múlt és jelen, ember és ember között,…

Tovább

Álcázott mordvin lovagregény (Szijazsar)

Elvileg népi eposz. Gyakorlatilag lovagregény. És hogy mennyire népi… Radajev, aki annak idején összeállította, meg tudta nevezni az adatközlőit; az alapul szolgáló helybeli mondák és balladák közül még én is felismertem néhányat; azt pedig, ha mondják, hát elhiszem, hogy a mordvin (konkrétan erza*)…

Tovább

Mindenféle mesetípus, mindenféle mesehős (G. Beke Margit és Görög Imre által válogatott orosz népmesék)

Gyönyörűséges népmesekötet. Külsőre csinos, belsőre tartalmas. Nem sok lenne az a kétszázkilencven oldal, de apró betűvel nyomták, úgyhogy mindenféle mesetípus képviseltetheti magát benne. Vándormotívumokat (életvíz, sárkány, táltos ló, állatsógorok, baltából főtt leves stb.) éppen úgy meg lehet…

Tovább

Kányádi Sándor: Oki Asalcsi balladája

...és amit Oki Asalcsiról meg a balladáról érdemes tudni...

Kányádi Sándor: Oki Asalcsi balladája vannak vidékek kietlen messziségekbe veszetten vidékei az őshitnek ahová utak nem visznek de eltalál visszaréved behúnyt szemmel is a lélek nyomra lel a szó a dallam kötése köt oldhatatlan csángónál is csángóbb éren Oki Asalcsi nővérem véremmel egy vér ki…

Tovább

Merj megszólalni! (Asalcsi Oki: Miért hallgat az udmurt nő?)

Azt hittem, válogatáskötet, erre kiderült, hogy ez az egész életmű. Harminchét vers. Úristen, harminchét! Nem, nem magától hagyta abba a versírást a költő. Igen, a sztálini diktatúra idejében hagyta abba. Igen, a kettő összefügg. Nem, túlélte, ’73-ban halt meg, de verset többet nem írt. Bár Domokos…

Tovább

Kézirat sosem ég el (Gerd Kuzebaj: Lépcsőfokok)

„Kézirat sosem ég el.”Legyen igaza mindörökké, kedves Mihail Afanaszjevics! Nagyon gondos, alapos, mindenre kiterjedő válogatás ez egy rendkívül értékes életműből. Elmondani is nehéz, mi minden van benne, és még inkább mi az, ami (egyáltalán nem a válogatók hibájából) fájdalmasan hiányzik. Ha pedig…

Tovább

Őslakos kis népek utazása (Juvan Sesztalov: Kék vándorutak)

Nagyon érdekes könyv, és – így a végére érve már biztos vagyok benne – fontos is.Annál mindenesetre mérhetetlenül fontosabb, mint amennyi figyelmet kapott és kap.*Nem szemrehányás ez a részemről: én se nyúltam volna hozzá, ha 1. nem reklámozzák nekem annak idején magyar szakos egyetemista koromban…

Tovább

Költészet, ahogy én szeretem (Juvan Sesztalov: Julianus rám talált)

Mágikus, mitikus, bűvölős, népi, korszerű, gondolkodós, kántálós, táncolós, ősi, kortárs, révülős. Költészet, ahogy én szeretem.  Juvan Sesztalov manysi (régebbi nevükön: vogul) költő életművének* javát válogatta ki a vékonyka, de annál tartalmasabb kötet számára Bede Anna. Ő volt a versek magyar…

Tovább

Mese egy manysi versről

avagy a debreceni finnugrászok esete a Viharral

Itt is megosztom ezt a diákkoromban hallott anekdotát, nehogy elvesszen az utókor számára. Valamikor a hatvanas évek végén történhetett az eset (ha megtörtént). Mesélője Kis Tamás nyelvész, abban az időben egyetemi adjunktus. Nem konkrétan nekem mesélte, hanem az egész évfolyamnak, egyetemi…

Tovább

Óriási műveltséganyag, enciklopédikus igényű rendszerben (Mircea Eliade: A samanizmus)

Alap-szakirodalom, amelyet sajnos már megint kissé későn találtam meg. Jobb későn, mint soha, ugye… Bár a mondás értékelhetőségéből sokat levon, hogy kb. tizenöt éve ül a polcomon, és majdnem ugyanannyi ideje félbe volt hagyva a tizedik oldalon. Mentségemre szóljon, hogy tizenöt éve még biztos jóval…

Tovább
süti beállítások módosítása