Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Madarat tolláról (Arvi Järventaus: Kereszt és varázsdob)

2020. február 20. - Timár_Krisztina

„...embert barátjáról” – fogtam hozzá ennek a könyvnek az olvasásához, mivel a szerzőről összesen egy dolgot tudtam: hogy a mi Kodolányi Jánosunknak jó barátja volt (a regényt is Kodolányi fordította), aki pedig a Julianus baráttal, a Boldog Margittal és társaikkal sok kellemes élményt szerzett…

Tovább

Mintha magamat látnám – Fanni (Mariana Alcoforado: Portugál levelek)

Drága, esméretlen barátném! Születésink közt száznál több esztendő tölt el, bizonyosra vehetem hát, hogy nevem néked semmit nem mond, mindazáltal megvan minden okom reményleni, hogy a te válaszodban több részvételre lelek, mint e játékpiacon, mely körülvesz. (Mert azt tudom, hogy amely posta ezen…

Tovább

Szép, szórakoztató és posztmodern (Ali Mafoma: A paradicsom zöldje)

Ezt a könyvet igazából úgy kell olvasni, hogy tényleg, de tényleg a világon semmi elvárása ne legyen az embernek, maximum a borító meg esetleg még a könyv hátsó borítóján levő fülszöveg nyerje meg a tetszését. Akkor jár a magamfajta olvasó a lehető legjobban. Épp ezért most szeretném arra kérni az…

Tovább

Tavaszról, anyaságról, szomorúságról és várakozásról (Fekete István: 21 nap)

Huszonegy nap: annyi, amennyi idő alatt kikelnek a tyúktojások. Nagyon szép kis könyv, tavaszról, anyaságról, szomorúságról és várakozásról. Eszembe jut egy két-három évvel ezelőtti tavasz, amikor körülnéztem a nagyszüleim kertjében, majd visszagyalogoltam a kapu felé, és akkor a húgom…

Tovább

A gonosz azért félelmetes, mert hétköznapi (Adalbert von Chamisso: Schlemihl Péter csodálatos története)

Ebbe egyszer már belekezdtem, de már jó régen lehetett, mert körülbelül a felénél (azaz pont a legszomorúbb résznél) hagytam félbe, márpedig az mostanában nem jellemző rám.  Ma, abban a két órában, amíg kivételesen semmi dolgom nem volt, és még vigyázni se kellett senkire, végigolvastam. Megérte.…

Tovább

Észtország. Példázat börtönről és szabadságról (Jaan Kross: A cár őrültje)

Az kezdettől fogva világos volt számomra, hogy ez valóban, ahogy BabusM molytárs írja, „klasszikus történelmi regény”. 1978-ban íródott, de stílusát és látásmódját tekintve nyugodtan íródhatott volna nyolcvan-száz évvel korábban is. Arról szól, ami a kulisszák mögött történt: olyan eseményekről…

Tovább

Dél-Korea. Mese az örökbefogadásról, felnőtteknek (Sun-Mi Hwang: Rügy)

Bűbájos állatmese felnőtteknek, átütő jelképi erővel.Meggyőződésem, hogy éppen azért válhatott világsikerré, mert állatmese – mert arra használja az állatmese műfaját, amire évezredekkel ezelőtt kitalálták: hogy egyetemes jelképekké tegye a szereplőit, akik át tudnak lépni időn és téren. Előbb…

Tovább

Vietnam. A tökéletes műalkotásért szenvedni kell (Nguyễn Du: Kiều története)

Ez de fura könyv. Klasszikus vietnami verses regény 1820-ból: szerelem, kaland, némi vér, sok szenvedés, konfucianizmus meg buddhizmus, és elég sűrűn kelti azt a benyomást, mintha Nguyen mester sok-sok haikut gyúrt volna össze, gyúrta-gyúrta, addig, hogy végül cselekményük lett. Tandori előtt…

Tovább

Szlovénia. Kaotikus kavarodás és törekvés a fény felé (Drago Jančar: Katarina, a páva és a jezsuita)

Beszélgettünk a múltkoriban arról, hogy mi a különbség (ha van) szórakoztató irodalom és szépirodalom között. Most nincs szándékomban újrakezdeni a vitát, csak jelzem, hogy a Katarina, a páva és a jezsuita kitűnően megépített hidat jelent a két kategória között. Sok ilyen híd-könyv kéne még.  Van…

Tovább

A színe miszticizmus, a fonákja karnevál (Gustav Meyrink: A zöld arc)

Második olvasásom Meyrinktől. Nem az utolsó.Nem, a cím nem fojtogatásra, nem epeömlésre, sem nem vízből kihúzott tetemre utal. A regény első (?)* magyar fordításának még „A zöldarcú kísértet” volt a címe. Nem, ez nem kísértettörténet. Igen, ettől függetlenül az első cím sokkal jobban állt a…

Tovább
süti beállítások módosítása