Huszonegy nap: annyi, amennyi idő alatt kikelnek a tyúktojások. Nagyon szép kis könyv, tavaszról, anyaságról, szomorúságról és várakozásról. Eszembe jut egy két-három évvel ezelőtti tavasz, amikor körülnéztem a nagyszüleim kertjében, majd visszagyalogoltam a kapu felé, és akkor a húgom…

Egyetemista koromban láttam egy plakátot, amelyen író-olvasó-találkozót hirdettek. Az író egy nagyon fiatal lány volt, valamelyik dél-magyarországi (békési?) faluból származott, és mágikus realista novellákat írt. A találkozóra nem mentem el, a név pedig kirepült a fejemből, amit utólag nagyon…

Ebbe egyszer már belekezdtem, de már jó régen lehetett, mert körülbelül a felénél (azaz pont a legszomorúbb résznél) hagytam félbe, márpedig az mostanában nem jellemző rám.  Ma, abban a két órában, amíg kivételesen semmi dolgom nem volt, és még vigyázni se kellett senkire, végigolvastam. Megérte.…

Az kezdettől fogva világos volt számomra, hogy ez valóban, ahogy BabusM molytárs írja, „klasszikus történelmi regény”. 1978-ban íródott, de stílusát és látásmódját tekintve nyugodtan íródhatott volna nyolcvan-száz évvel korábban is. Arról szól, ami a kulisszák mögött történt: olyan eseményekről…

Bűbájos állatmese felnőtteknek, átütő jelképi erővel.Meggyőződésem, hogy éppen azért válhatott világsikerré, mert állatmese – mert arra használja az állatmese műfaját, amire évezredekkel ezelőtt kitalálták: hogy egyetemes jelképekké tegye a szereplőit, akik át tudnak lépni időn és téren. Előbb…

Ősi vallások szent könyvein nincs sok értékelni való. Nem is ártom bele magam olyasmibe, amibe nálam okosabbaknak is beletörne a bicskájuk. Vendégség volt nekem ez a könyv: vendégül láttak egy idegen, ám többnyire igen rokonszenves kultúrában, s úgy bántak velem, ahogy vendéggel bánni…

Ez de fura könyv. Klasszikus vietnami verses regény 1820-ból: szerelem, kaland, némi vér, sok szenvedés, konfucianizmus meg buddhizmus, és elég sűrűn kelti azt a benyomást, mintha Nguyen mester sok-sok haikut gyúrt volna össze, gyúrta-gyúrta, addig, hogy végül cselekményük lett. Tandori előtt…

Beszélgettünk a múltkoriban arról, hogy mi a különbség (ha van) szórakoztató irodalom és szépirodalom között. Most nincs szándékomban újrakezdeni a vitát, csak jelzem, hogy a Katarina, a páva és a jezsuita kitűnően megépített hidat jelent a két kategória között. Sok ilyen híd-könyv kéne még.  Van…

Második olvasásom Meyrinktől. Nem az utolsó.Nem, a cím nem fojtogatásra, nem epeömlésre, sem nem vízből kihúzott tetemre utal. A regény első (?)* magyar fordításának még „A zöldarcú kísértet” volt a címe. Nem, ez nem kísértettörténet. Igen, ettől függetlenül az első cím sokkal jobban állt a…

Tandori utószava után elég nehéz bármit is mondani még.Ez olyan könyv, amelynek a szereplői félnek. A félelem hajszolja őket a lemondásba, az erőszakba, az árulásba. Meg a provokációba.Mert Pierre is fél, hiszen különben megelégedne a magának kivívott semmivel, és nem lenne szüksége rá, hogy…