Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Vigyázz, hogyan bánsz az emberi lélekkel, beleértve a sajátodat (Michael Ende: A Végtelen Történet)

2020. február 05. - Timár_Krisztina

A képzelet nem arra való, hogy másnak lássuk magunkat, mint amilyenek vagyunk. Hanem önnevelésre. Hogy jobb legyen a világ. Felejtsd el a filmváltozatot, a tizedét nem tudja annak, amit a regény. Sőt, a film konkrétan az ellenkezőjét mondja annak, amit a regény, ami annyit tesz, hogy a film…

Tovább

Esztétikus, de nem örökkévaló igazságtalanság (Publius Ovidius Naso: Metamorphoses)

Fél éven keresztül voltál állandó társam, te monstrum. Június huszadikán kezdtelek el, és ezt a dátumot álmomból fölköltve is megmondtam volna már a vége felé, amikor azt számoltam, hány oldalt tudok egy nap elolvasni belőled úgy, hogy én egyébként közben dolgozom. Június huszadika óta napi…

Tovább

Az ókori római irodalom meg a Mátrix

Morpheus

Ovidiust olvasok. Tetszenek emlékezni a Mátrixból arra a figurára, ugye, aki felajánlja a hősnek, hogy lehetővé teszi a számára az illúzióktól való megszabadulást?* Irtó jó film a Mátrix (a folytatásairól nem beszélek), de ezzel a névvel nagyon mellélőttek. Annyit gyerekként is tudtam, hogy ő az…

Tovább

Mária Magdolna (és Garth Davis filmje)

Ez nem filmajánló lesz (na jó, félig az), de azért ezt a filmkockát nem hagyhattam le a tetejéről.  Először tulajdonképpen filmajánlót akartam írni, mert húsvét előtt láttam a Mária Magdolna című új filmet, és rendesen el is találta a lelkemben, amit el kellett találni. Viszont tipikusan az a fajta…

Tovább

Litvánia. Játék az ismerőssel, az ismeretlennel, a történelemmel (Saulius Tomas Kondrotas: A kígyó pillantása)

Első találkozásom a litván irodalommal. Mielőtt belekezdtem volna a könyvbe, szándékosan csak éppen bele-belenéztem itt az értékelésekbe. Miután befejeztem, akkor olvastam el őket alaposan. Sokan írják, hogy nagyon emlékeztette őket valamire ez a könyv. Olvasás közben úgy érezték, mintha már…

Tovább

Gonosz kelet-európai groteszk (Andrej Kurkov: A halál és a pingvin)

Az a valódi kelet-európai groteszk… a gonoszabbik fajtából… „Eddig számos országban hódította meg a nagyközönséget.” Hát nem tudom, mely országok tartoznak bele a „számos”-ba, de túl messze nem lehetnek. Nem az írás minősége miatt, sőt! De szerintem ahhoz, ha nem is Ukrajnában, de mindenesetre az…

Tovább

Lett népmesék szimbolista nyelven (Kārlis Skalbe: Az ​Északi Tündér)

Első olvasásom volt a lett irodalomból. Rajongásom kezdete. Ahogy a fülszöveg mondja, a kötet minden meséje „ötvözete a népmesei szimbolikának és a korabeli irodalmi szimbolizmus elemeinek.” És a jó „nem a népmesék játékszabályai szerint győzedelmeskedik.” Annyira, hogy időnként nem is győz. Itt…

Tovább

Johan Huizinga: Homo ludens

Becsületszavamra, izgalmasabb, mint nem egy krimi, hiszen ennek a könyvnek a szereplői mind „köztünk vannak”. Különféle korok és kultúrák képviselői ők, akikről bekezdésenként újabb és újabb meglepő dolgok derülnek ki. A legmeglepőbb pedig az, hogy szinte minden, amit Huizinga felsorol,…

Tovább

Angol nyelv és civilizáció kicsiknek (Sing a Song of Sixpence)

Frissítés: Sajnos senkinek nem tudom eladni a kazettát, és/vagy elküldeni a hangfelvételt. Szomorú, de ez van. Értékelés:Angol gyerekversek és gyerekdalok gondosan összeválogatott gyűjteménye. Angol és magyar nemzetiségű gyerekek egyaránt szerepeltek azok között, akik szalagra mondták-énekelték az…

Tovább

Vallás, nyelvészet és agresszió (Simor-kódex / Krisztina-legenda)

2014. május 8. Elsősorban a Krisztina-legenda fogott meg, érthető okokból.  Még gimnazista koromban kaptam és olvastam, sőt (Úristen, mit tesz a fanatizmus) át is írtam egy füzetbe, lehetőleg mai helyesírás és nyelvhelyesség szerint. Utána jó sokáig tudtam mindenhova XVI. századi cifra betűket…

Tovább
süti beállítások módosítása