Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

A bölcs szamár és a szegény költő (Juan Ramón Jiménez: Platero meg én)

2020. március 02. - Timár_Krisztina

A világ legszebb könyvei közé tartozik. Egy értékelő a japán haikukhoz hasonlította, és nagyon szépen köszönöm, hogy megfogalmazta helyettem. A világ legszebb regényének a Heinrich von Ofterdingent szoktam nevezni. Ez az állításom nem vész össze az előzővel, mivel Jiménez műve nem regény – tehát…

Tovább

Az emigráció könyve és egy nem létező hazáé (Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma)

Szép könyv, igaz könyv, tanulságos és hasznos olvasmány, és rajta van a helye az 1001 könyv listáján, valamiért mégsem került igazán közel hozzám. Talán túlságosan „nagyvárosi” nekem. Nem az én könyvem. Az emigráció könyve – és nem mondom, hogy regény, mert sokkal inkább hangulatképek füzére. Mint…

Tovább

A megértés végzetes hiánya (Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje)

Nagyon szép könyv. Sűrű, költői próza az I. világháborúról. Olyan ügyesen van megírva, hogy minden eseménynek, személynek, tárgynak megvan a maga konkrét szerepe a cselekményben, plusz még jelképes jelentősége is. Oda kell figyelni rá, észnél kell lenni az olvasónak, hogy mindent észrevegyen.…

Tovább

Diktatúra idején tanuljunk meg latinul (Válogatás Tacitus műveiből)

Szövegminőség: tíz pont, élmény: öt. Nem azt kaptam, amit vártam. Azt hittem, jobban fog tetszeni, de tévedtem, bár ez nem a könyv hibája. Most akkor egy kicsit pihentetem a több ezer éves könyveket.  Válogatáskötet ez, három teljes művet és két vágottat tartalmaz (Iulius Agricola élete, A germánok…

Tovább

Szeretheti az Úristen azt a falut (Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből)

Ez már megint az a kategória, hogy „már az is tíz pont, hogy egyáltalán létezik”, de szőrös szívű leszek, és szubjektíve levonok egyet, mert azért nem a kötet egészéért lenne kár, ha nem létezne. Csak úgy 90%-áért.  Több mint száz éve gyűjtötte ezeket a meséket Berze Nagy János, méghozzá itt a…

Tovább

Történelmi forrás és önreklámozási kézikönyv (Julius Caesar: A gall háború)

Az mekkora gáz, hogy én végig a galloknak szurkoltam?* Történelmi forrásként kritikával megállja a helyét, önreklámozási kézikönyvként kritika nélkül is. Én hadtörténeti munkaként olvastam, annak mindenhogy megfelel, fontos és tanulságos, csak éppen egyrészt a folytonos ismétlődések miatt, bocs…

Tovább

Gāo Luópèi, a holland krimiíró

Nyomtatott betűkkel: 髙羅佩, pinyin átírásban: Gāo Luópèi, holland nevén pedig Robert Hans van Gulik. :Így néz ki a neve kínaiul.  A „Gāo” a Gulik rövidítése lenne, a „Luópèi” pedig a Robert fonetikus átírása. Ezen a néven ismerték az egész Távol-Keleten. Hollandiában született, de az akkori Holland…

Tovább

Robert van Gulik regényeinek hőse, Di bíró

狄公案 avagy angolos átírásban Dee Goong An Egy XVIII. századi kínai detektívregényről van szó, amelyet egy holland orientalista, Robert van Gulik emelt ki a feledés homályából.  A regény a VII. századi Kínában játszódik (és jó sok anakronizmust tartalmaz). Három esetet dolgoz fel (mint megtudtam, ez…

Tovább

Holland–kínai krimi (Robert van Gulik: A kínai haranggyilkosság esete)

Kitűnő detektívregény egy sajnálatosan elfeledett írótól. Aki egyébként nyelvész volt, beszélt vagy nyolc nyelvet, köztük ilyeneket, hogy jávai meg tibeti, és „mellesleg” diplomata Kínában (meg Japánban). Lefordított angolra egy XVIII. századi kínai detektívregényt a negyvenes években, majd gondolt…

Tovább

Bolyongás a kereskedelemben és a borult ég alatt (Willem Elsschot: Sajt / Lidércfény)

Nem az én világom. Az első kisregény került fel az 1001 könyv listájára, érteni vélem, hogy miért, de méltányolni nem tudom. Olyan témát dolgoz fel (a kisember csetlése-botlása egy nem rá szabott világban), amelyet szeretek ugyan, de akkor, ha Gogol írja.* Ez a flamand változat inkább szomorított,…

Tovább
süti beállítások módosítása