Elbeszélések és kisregények egy vallástörténésztől, aki úgy döntött, hogy tud ő szórakoztatót is írni, és kiderült, hogy tényleg. Avagy hogyan írjunk társadalomtudományból sci-fit. Hát inkább mágikus realizmus leszen abból, de azért utólagos megfontolás alapján nem szedem le róla a címkét. Nagyon…

Avagy aki Gogolt meg Bulgakovot szereti, rossz ember nem lehet. :) Ez, kérem, nem regény. Ez tündéri ötletbörze, elképesztő fantáziával és humorral összerakva. Annyira elképesztő, hogy fel se tűnik, hogy cselekménye nincs is. Megfelelő hangulatban könnyesre röhögöm rajta magam, de nem megfelelő…

Pedig annyira akartam szeretni.  Annyira ígéretes a fülszövege, olyan igazi tudományos-fantasztikus regényhez illik, amelyikben időutazás van meg kézirat meg ókori Egyiptom, hát mi kell még? Atlantisszal meg nekem bármit el lehet adni… …na jó, szóval majdnem bármit. Ezt a bájos retró sci-fit…

Nagyon szép könyv, többen is ajánlották már nekem, és hát az se rossz ajánlólevél, hogy Rab Zsuzsa fordította. Ajtmatov még mindig tudja, hogy kell megragadni és jól összefacsarni az ember szívét, pedig ő aztán nem érzeleg egy pillanatig se. Ez a regénye ráadásul „sci-fi”-ként fut, ezen külön…

Ursula K. Le Guin kedvéért fogtam bele életem második (és első végigolvasott*) Galaktikájába. Annyian és annyiszor ajánlották már nekem, csak hát időnyerő nélkül egyelőre esélyem nem volt. :( Nem is lesz mostanában, de biztos, hogy előbb-utóbb sort kerítek rá, mert valóban az ő novellái bizonyultak…

Ikszedik újraolvasás vége. Mit lehet erről még írni? Fogalmam sincs, mióta szeretem. Az tuti, hogy hamarabb elolvastam, mint kötelező lett volna, úgyhogy csak az a biztos, hogy nem tizenhét éves korom óta. Addigra már legalább a negyedét kívülről tudtam, de nem mintha szándékosan tanultam volna.…

„(…) szolgálók gyámolitották [Héphaisztoszt];drága aranyból vannak ezek, de akárcsak az élők.Van szívükben erő és ész, és szólani tudnak,és őket munkára az égilakók tanitották.Most mellette serénykedtek (…)”(Homérosz: Íliász, XVIII. ének, 17–21. sor) Hát szóval sok mindent kinéztem Héphaisztoszból,…

Majdnem, majdnem tíz pont lett, de végül két okból is visszaminősítettem.Ám méltatlan volna a két okkal kezdeni, kezdem inkább azzal, hogy soha az életben nem olvastam még háborús sci-fit, egyáltalán nem is az én műfajom, ez a könyv mégis szinte letehetetlenül érdekesnek bizonyult. És nemcsak azért,…

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

A novellák színvonala tízpontos, az élmény hat, átlagolva kijön a nyolc.Azaz: jó szövegek ezek nagyon, csak nem az én világom. Hogy mitől jók, azt könnyű megmagyarázni, hogy mi taszít, azt sokkal nehezebb.Szovjet sci-fi, mára már klasszikusnak számít. Meg is érdemli. Van ezekben a novellákban sok…