A Várfok Galéria új kiállításának különlegessége, hogy olyan életművet állít a közönség elé, amelyet magyar alkotó hozott ugyan létre, mégsem vált hazájában közismertté évtizedekig. Pető István ugyanis – ahogy saját magát jellemzi: „kortárs festő és rézkarcoló” – a nyolcvanas évek óta…

Nehezen találhatott volna Ridley Scott nagyobb kihívást, mint hogy egy ennyire ismert, és mindenféle médiumban ilyen gyakran feldolgozott témát válasszon a legújabb filmjéhez, mint Napóleon alakját. Közismert történelmi személyről filmet készíteni egyfelől hálás, másfelől nagyon hálátlan…

Közvetlenül egymás után olvastam H. P. Lovecraft és Kij Johnson álomutazás-regényét, és másnak is tudom javasolni a módszert. Az egyik egy érdekes-fura horrorklasszikus (ami nem is olyan rémisztő, mint elsőre gondolnánk), a másik azok közül a kortárs újrafeldolgozások közül való, amelyek a…

Variációk a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ra. Vagy mégsem. Különösen a későbbi film esetében gyanús, hogy inkább nemes versengésről volna szó – csak a forgatókönyvíró nem volt elég ügyes. Ha elég ügyes lett volna, ismét klasszikust forgathattak volna. De így is bőven van benne kraft.  Minimum tizenkét…

Az ilyen könyvekért érdemes a világolvasásba belevenni az emigráns szerzőket is.  Az ember azt gondolná, hogy ha egy ország kultúráját meg akarjuk ismerni, akkor kizárólag olyan alkotóktól érdemes olvasni, akik ott születtek, vagy legalább az életük nagy részét ott töltötték mint választott…

Féltem ettől a novelláskötettől.  Tudtam, hogy iszonyatot és nyomorúságot fogok látni, kiválóan megírva.  A megírás minőségében nem is csalódtam. Ellenben kiderült, hogy – talán annak a rengeteg mocsoknak „köszönhetően”, amit az utóbbi években megtapasztaltam – magasabban van az ingerküszöböm,…

Rólunk szól a mese.  És túl sok mindenről. Nem mintha túlírtnak tartanám, ellenkezőleg. Inkább olyan műnek, amely nagyon bonyolult problémákat ragad meg nagyon ügyesen. A fantasyt pedig igazából nyelvnek használja, amelyen ezek a problémák elmondhatók. Ettől még a történet nem puszta csomagolás,…

A világ legunalmasabb jó kalandregénye.  A Hyperion (itt írtam róla) úgy volt tökéletes, ahogy volt, igazából kár az ilyen műnek folytatásokat írni, függetlenül attól, hogy nyilván én is mindet el akarom olvasni. A második rész után újabb dilógiába kezdeni, lazán hozzákapcsolva az előzőhöz –…

A magyar kiadás címe: Búcsúbáj hölgyei és más történetek. Megállapítom, hogy Susanna Clarke novellában is tud akkorát alkotni, mint regényben.  Igaz, hogy ami a műfajiságot illeti, utoljára az Esti Kornélban olvastam ennyire nemnovellai novellákat, mint itt. Elég sok kapcsolódási pontjuk van…

A weird novella/elbeszélésirodalommal akartam ismerkedni egy kicsit. Belekezdtem több kötetbe is (megvoltak a könyvtárban), de valamiért csak Langan volt az, aki úgy megfogta a figyelmemet, hogy minden történetet végig akartam olvasni. Pedig korábban egyáltalán nem hallottam erről a szerzőről…