Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Az is hallott róla, aki nem hallott róla (Ponson du Terrail: Rocambole IV.)

2024. november 30. - Timár_Krisztina

Halhatatlan, megkerülhetetlen ponyva. Az is hallott róla, aki nem hallott róla. Szóval az is olvassa el ezt a bejegyzést. Azt nekem nem mondta senki, hogy Ponson du Terrailt olvasni olyan, mint Star Treket nézni: nyugodtan el lehet kezdeni a sokadik évaddal, a legkorábbi részek viszont kizárólag…

Tovább

Ivan Iljics után szabadon (Hermann Broch: Vergilius halála)

Állítólag még egy ilyen regény nincs a világon, Brochnak tényleg sikerült valami egészen egyedit alkotnia. Hajlok rá, hogy egyetértsek ezzel a véleménnyel.  Mondjuk, az egyedisége miatt az olvasásához is nehéz tanácsot adni.  Ha valamihez muszáj hasonlítani, az az Ivan Iljics halála (amely –…

Tovább

A gyerekesség ötvennél több árnyalata (Charles Dickens: Nicholas Nickleby)

Ebben a regényben található a(z általam ismert) világirodalom legrokonszenvesebb főgonosza. Megkockáztatom, hogy filmben sem láttam hozzá foghatót, és ezt olyan ember mondja, aki odavan a The Dark Knightért. Egyébként pedig Dickenst én még így nem untam. A kettő nagyjából egyensúlyba…

Tovább

Hermész meg A rózsa neve (Maurice Leblanc: Arsène ​Lupin I.)

Amilyen csekély várakozásokkal néztem a kötet elébe, olyan tökéletes élménynek bizonyult. Ismételten jelzem, hogy Pierre Pevel szobrot érdemelne, amiért száz-százötven éves francia életművekről újra bebizonyította, mennyire aktuálisak. Arsène Lupin nevét nyilván sokkal többen ismerik, mint ahányan…

Tovább

Hasad a színfal (Liliomfi, 2024)

Nemes, szép feladat a magyar színjátszás legkorábbi darabjait ma színpadra állítani, de nagyon komoly kihívás is egyúttal. Szigligeti Ede legmaradandóbb vígjátékát a mai közönség számára befogadhatóvá tenni bátorságot és ügyességet igényel, hiszen a Liliomfi 1849-ben íródott, a maitól eltérő…

Tovább

Amikor az áldozat még él (Gaston Leroux: Rouletabille III.)

Rouletabille chez le Tsar, magyar fordítása Natasa titka címmel jelent meg. Még mindig Rejtő műveinek forrásvidékét keresem, és úgy tűnik, Leroux-nál a legjobb helyen vagyok. Nemcsak szakmailag adnak sokat ezek a kalandregények, hanem sok egyéb szempontból is. Csak ne volnának olyan kegyetlenül…

Tovább

Gondolatkísérlet, határáthágás, perverzió (Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness)

Tegye fel a kezét, aki már érezte úgy, hogy földönkívülivel próbál kapcsolatot teremteni, amikor elvileg a vele egy fajba tartozó embertársához közelít. Na, ez a szöveg pont erről szól.  2024 olvasásai számomra elsősorban szakmai jellegűek. Fordítói és egyéb munkákhoz kellenek, még akkor is, ha…

Tovább

Mindenkinek a saját beavatását (Szepes Mária: Raguel hét tanítványa)

Ötven ponton is lehetne vitatkozni ezzel a regénnyel (fogok is), továbbá egy túlírt monstrum, abszolút életszerűtlen párbeszédekkel, írástechnikai problémák tömkelegével. De valami eszméletlenül izgalmassá teszi egyrészt a mögötte álló irdatlan műveltséganyag, másrészt az, ahogyan ebből a…

Tovább

Maszkjáték tisztelettel (John Buchan: The Thirty-Nine Steps)

A magyar fordítás címe: 39 lépcsőfok. Elég sok klasszikus kalandregény került föl az 1001 könyv listájára, köztük ez a kémtörténet is. Mint kémtörténet, elég kiszámítható. Egészen más teszi izgalmassá, és engem is egészen másért kötött le. Mint kémtörténetnek, kötelező eleme az, hogy szereplőinek…

Tovább

A láthatatlan fal mögött (Sylvia Plath: The Bell Jar)

Hiába íródott évtizedekkel később, azért ez mégiscsak annak az Amerikának az ábrázolása, amely például Dashiel Hammett regényeiben is látható. Nyilván azért asszociáltam egyikről a másikra, mert néhány nap különbséggel olvastam Az üvegkulcsot meg ezt, de igazán nem volt nehéz összekapcsolni egyiket…

Tovább
süti beállítások módosítása