Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Sokszínű Baltikum

2020. február 29. - Timár_Krisztina

    Többek között azért szeretek más országokban keletkezett műveket (különösen klasszikusokat és történelmi regényeket) olvasni, mert olyanok, mint a mikroszkóp: a „kis” nemzeteket is felnagyítják. Megmutatják, hogy nem kell ahhoz egy közösségnek milliárdos lélekszámúnak lennie, hogy sokszínű…

Tovább

Bokacsont-játék Belső-Ázsiából

A következőt olvashatjuk az Irenszej című burját hősének elején született ikerpárról:"Bamba bivaly borjújánakBokacsontjával játszottak." No, mondom, miért pont azzal, és hogy lehet vele játszani?Valami rémlett, hogy olvastam én ezekről a csontkockákról, meg is találtam hamar a Németh György…

Tovább

A Kükládokról meg az ő kultúrájukról

Az Egy hűtlenség naplója című ciprusi regény főszereplője régész, aki egy apró Égei-tengeri szigeten ás ki ötezer éves cserepeket – meg egyebet is, de az már spoilerszámba menne. Mivel elég gyakran emlegetik a Kükládokat, amelyeknek a kis sziget is része, kicsit utánanéztem a területnek. A…

Tovább

Az ókori bulvár esete a hiperhivatkozás-rendszerrel

Párhuzamos életrajzok

Az alábbi szöveg a Moly.hu oldalon 2017 januárjában zajlott eszmecsere eredménye, a benne jelölt személyek közös munkája hozta létre. Értelmi szerző: Plutarkhosz (Kr. u. 46–120).  Plutarkhosz legfőbb (meg leghosszabb) műve a Párhuzamos életrajzok (amelyről részletes értékelést írtam itt). Attól…

Tovább

Középkori receptek, mai nyelvre lefordítva (Hildegard von Bingen: A természet patikája)

A XXI. századi szerzőtárs: Fegyveresi Anikó

Hildegard von Bingen a XII. században élt apáca (később apátnő), orvos, misztikus és egyházdoktor, aki több mint nyolcvan évet ért meg, életében köztiszteletben állt, halála után pedig szentté avatták.Már ennyitől is érdekelne a figura, nemhogy azok után, amiket egyetemista koromban olvastattak…

Tovább

Roxforti továbbképzés, sok kultúrtörténettel (Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban)

Kiváló és hiánypótló kultúrtörténeti munka, magánkönyvtáram megbecsült darabja, avagy „hová lennénk a szolnoki vasúti aluljáró könyvesstandja nélkül?!” Ismeretterjesztő szöveg, szóval mélységet ne tessék tőle várni, de nem is az a dolga. Igaz, végső soron lehetővé teszi az elmélyedést is, amennyiben…

Tovább

Elegáns és informatív, de se nem pontos, se nem teljes (Rudolf Koch: A jelek könyve)

Nagyon érdekes könyv, most már nem bánom, hogy megvettem. (Mikor megvettem, akkor kicsit sajnáltam, mert ahhoz képest, hogy mennyibe került, kevésnek találtam.) Rövidke, de nagyon sok információt tartalmaz, és ahogy az utószó mondja: szép. Elegáns, gondos kivitelezésű, merített papírra nyomott,…

Tovább

Legalább százötven éves a légi gőzvasút (Leonard de Vries: Furcsa találmányok

Hú, ez nagyon menő könyv! Kicsit sajnálom, hogy nem feleennyi idősen akadt a kezembe, bár akkor meg azt sajnáltam volna, hogy nem elég részletesek a rajzok, és nem tudom megcsinálni még a találmányok modelljét se. XIX. századi újságcikkekből és azok illusztrációiból állította össze a kötetet egy…

Tovább

Beteljesületlen ígéretek és be nem járt ösvények (P. H. Fawcett: A Mato Grosso titka)

…avagy mire jó az influenza?Mikor az ember enni-aludni se tud a láztól meg az orrfújástól, dolgozásról nem is beszélve, legalább ezt a régen maga után vonszolt könyvet fejezze be. Mármint amikor éppen lát. Mert az influenza, az olyan, hogy időnként még a látást is elveszi.Amúgy nem vonszoltam volna…

Tovább

Lillabullero

avagy hogyan énekeljük ki ellenfelünket a csatatérről

A Tristram Shandy egyetlen szerethető egyik szereplője, „my uncle Toby” valahányszor valami jó nagy marhaságot hall, amelyről van ugyan véleménye, de szelíd és udvarias lélek létére nem szeretné elmondani, elkezdi fütyülni a „Lillabullero” dallamát.Nem sokkal a Tristram Shandy befejezése után, alig…

Tovább
süti beállítások módosítása