Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Az ókori bulvár esete a hiperhivatkozás-rendszerrel

Párhuzamos életrajzok

2020. február 27. - Timár_Krisztina

statements_849221.png

Az alábbi szöveg a Moly.hu oldalon 2017 januárjában zajlott eszmecsere eredménye, a benne jelölt személyek közös munkája hozta létre. Értelmi szerző: Plutarkhosz (Kr. u. 46–120). 

Plutarkhosz legfőbb (meg leghosszabb) műve a Párhuzamos életrajzok (amelyről részletes értékelést írtam itt). Attól „párhuzamos”, hogy a görög és a római történelem nagy alakjait párba állítja egymással, mintegy megfelelteti egymásnak. Bevallottan nem történelmet ír (illetve ez attól függ, mit tekintünk történelemnek), hanem anekdotákat fűz egymás után, időnként igen erőteljes bulvár-beütéssel. A tisztázandó kérdés: pontosan milyen sorrendben is kellene olvasni ezeket az életrajzokat?! A második kötet felénél már egyre kevésbé lehet követni, melyik párosnak melyik után kellene következnie. De ez egyáltalán nem zavar a műélvezetben, sőt!

Ellenőriztem: az angol nyelvű kiadásokban az életrajzok sorrendje nem ugyanaz, mint a magyar nyelvűekében, arról nem beszélve, hogy a görög Wiki egy harmadik sorrendet közöl. Ha csak a magyar szöveget nézem, az Alexandrosz-Caesar páros bevezetése pont úgy hangzik, mintha az egész könyvhöz készült volna mottónak, de egyik (általam ismert) kiadás sem helyezi előre.* A magyar kiadásban legelsőként szereplő Thészeusz-Romulus páros bevezetőjéből az derül ki, hogy mire idáig elért Plutarkhosz, addigra már elég sok életrajzzal végzett. A Démoszthenész-Cicero páros bevezetőjében arról beszél, hogy ez az ötödik kötet, de nem derül ki, hány életrajzot kell egy kötetre számolni. Állandóan összevissza hivatkozik a többi, már megírt életrajzra, de amire már ismertként utal, az legalább annyiszor követi a kötetben az utalást, mint fordítva. Megnéztem az utószót, hátha attól okosabb leszek, de csak spoilereket kaptam. 

Még egyszer mondom: nem mintha zavarna. És még hozzáteszem, hogy: sőt! Annyit utalgat keresztbe-kasul egyik életrajzról a másikra, hogy stancili1 molytárs karcán már nem is csodálkoztam. Komolyan mondom, ez az ember megelőzte a korát. Nemcsak UFO-kkal foglalkozott, hanem hajszál híján feltalálta a hiperhivatkozást. Tényleg, van neki olyan e-könyves kiadása, amelyik belső linkrendszerrel rendelkezik? Ha nincs, látom a piaci rést!!!!!!!!

Kép innen.

– —- – —- –
Holdbéli_Nyúl segített: a megírás sorrendjét nem tudja senki. 
Viszont akkor nem értem, miért pont ebben a sorrendben szerepelnek az életrajzok. Azt értem, hogy az alapkoncepció szerint a görög hősök születési sorrendje lenne az irányadó – de az a helyzet, hogy nem az. Az első kötetben még csak-csak, de a másodikban rendszeresen két-három nemzedéket ugrunk oda-vissza az időben.

– —- – —- –

plutarkhosz_osiris.jpg

Sli segített: A megírás sorrendje a keresztbe-kasul utalásokból mégis sejthető. A 2005-ös Osiris kiadás utószavában (nekem más kiadás van meg) Hegyi Dolores ezt írja:
„Az első életrajzpár, Epameinóndasz és Scipio életrajzai az idők folyamán elvesztek. A fennmaradt életrajzok keletkezési sorrendjére néhány helyen maga is utal, ezek alapján a következő sorrend rekonstruálható: Epameinóndasz – Scipio Aemilianus (nem maradt fenn), Pelopidasz – Marcellus, Kimón – Lucullus, Lüszandrosz – Sulla, Démoszthenész – Cicero, Philopoimén – Titus Flamininus, Szolón – Publicola, Themisztoklész – Camillus, Lükurgosz – Numa, Periklész – Fabius Maximus, Timoleón – Aemilius Paulus, Dión – Brutus, Alexandrosz – Iulius Caesar, Agészilaosz – Pompeius, Nikiasz – Crassus, Ariszteidész – Cato Maior, Phokión – Cato Minor, Démétriosz – Marcus Antonius, Alkibiadész – Coriolanus, Thészeusz – Romulus, Agisz és Kleomenész – Tiberius és Caius Gracchus, Pürrhosz – Marius, Eumenész – Sertorius.”

* A görög nyelvű Wiki ezzel a párossal kezd,** de ez se lehet definitív sorrend, mert azt írja, hogy Caesar után rögtön Thészeusz következik, ami nem állja meg a helyét, mert pont a Thészeusz-életrajz bevezetésében közli Plutarkhosz, hogy amúgy Lükurgosz és Numa már megvan, sőt rajtuk kívül is már sokan… Igen, tudom, a Wikipédia nem orákulum, inkább csak támpontnak jó, de azért feltételezné az ember, hogy pont a görög Wiki pont az egyik legnagyobb klasszikusukról pontos adatokat ad…
** Nem, nem tudok görögül, csak a betűket ismerem, úgyhogy a neveket el tudom olvasni. És közben nagyon jól szórakozom azon, hogy írják Cicerót meg Publicolát görög betűkkel.

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr415494536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása