Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Kötni, oldani, elhallgatni, kimondani (Rusvai Mónika: Kígyók országa)

2024. május 27. - Timár_Krisztina

Üdvösen gyarapodik azoknak a magyar spekulatív műveknek a száma, amelyek arra törekszenek, hogy hidat képezzenek magas irodalom („szépirodalom”) és zsánerirodalom között. Egyre kevésbé lehet elmondani, hogy két, egymástól élesen elváló kategóriáról volna szó; sokkal inkább egy skála két…

Tovább

Mi teszi emberré az embert? (Terry Pratchett: Thief of Time)

A magyar fordítás címe: Időtolvaj. Bárdos Páltól szokták idézni, hogy „Egy Rejtő-regénynek mindig lehet tudni előre a végét, de egy Rejtő-mondatnak – soha”. Na, pont ugyanez járt a fejemben ezt a Pratchettet olvasva. Kevés olyan szereplőt tudnék mondani, aki sorsának a végkifejlete meglepetésként…

Tovább

A három testőr Ambremerben (Pierre Pevel: L'Élixir d'oubli)

Hamarosan jön magyarul, úgyhogy az is olvassa a bejegyzést, aki nem tud franciául. A Les Enchantements d'Ambremer második része. Számomra alatta marad az elsőnek, de ez NEM a regény hibája. Igazából nem is hiba.  A regényvilág ugyanaz, mint a Les Enchantements d'Ambremerben: alternatív történelmi…

Tovább

A sárkányok, Milton Sátánja meg az amerikai álom (Rebecca Yarros: Fourth Wing)

Szakmai érdeklődésből olvastam, (számomra) új műfajjal ismerkedni, no meg annak szókincsével. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kötött le. Bár nem feltétlenül ugyanazért, mint a célcsoportot, de hát ez normális, tekintve, hogy húsz évvel vagyok idősebb a célcsoportnál. Megértem azt is, hogy…

Tovább

Posztmodern, régimódi, kalandos és francia (Pierre Pevel: Les Enchantements d'Ambremer)

Ősszel jön magyarul, úgyhogy az is olvassa a bejegyzést, aki franciául nem tud.  Aranyos, mókás fantasy, ügyesen összerakott háttérvilággal, nagyon kalandos és nagyon francia. Akinek bejönnek a klasszikus és/vagy régimódi kalandregények, mindenképp tegyen vele egy próbát, mert Pevel kb. úgy…

Tovább

Szépségek, szörnyetegek, felnövés, megváltás és zsenialitás (Két fantasyfilm a nyolcvanas évekből)

Fogalmam sincs, hogy maradt ki a gyerekkoromból a Labyrinth (Fantasztikus labirintus, 1986) és a The Dark Crystal (A sötét kristály, 1982), de most pótoltam, és felnőttként sem bántam meg. Egyúttal így karácsony felé mindkettőt jó szívvel ajánlom, mert olyanfajta történet mindkettő, amely felnőttnek…

Tovább

Az iszonyat akaratlan hordozói (The Wolfman, 1941, 2010)

Variációk a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ra. Vagy mégsem. Különösen a későbbi film esetében gyanús, hogy inkább nemes versengésről volna szó – csak a forgatókönyvíró nem volt elég ügyes. Ha elég ügyes lett volna, ismét klasszikust forgathattak volna. De így is bőven van benne kraft.  Minimum tizenkét…

Tovább

Öntudatos átváltozások (Moskát Anita: Irha és bőr)

Rólunk szól a mese.  És túl sok mindenről. Nem mintha túlírtnak tartanám, ellenkezőleg. Inkább olyan műnek, amely nagyon bonyolult problémákat ragad meg nagyon ügyesen. A fantasyt pedig igazából nyelvnek használja, amelyen ezek a problémák elmondhatók. Ettől még a történet nem puszta csomagolás,…

Tovább

Mágia, realizmus, derűs horror (Susanna Clarke: The Ladies of Grace Adieu)

A magyar kiadás címe: Búcsúbáj hölgyei és más történetek. Megállapítom, hogy Susanna Clarke novellában is tud akkorát alkotni, mint regényben.  Igaz, hogy ami a műfajiságot illeti, utoljára az Esti Kornélban olvastam ennyire nemnovellai novellákat, mint itt. Elég sok kapcsolódási pontjuk van…

Tovább

Kössük össze az eget a földdel (Natasha Bowen: Skin of the Sea)

A magyar kiadás címe: A mély dala.  Különleges ifjúsági történelmi fikció. A történetminta bevallottan egy klasszikus európai mesére épül, így kellőképpen ismerős, a világháttér viszont egy távoli kultúra elemeiből áll össze, így kellőképpen egzotikus. Ügyes kombináció, és nagyon örvendetes, hogy…

Tovább
süti beállítások módosítása