Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Instant klasszikus a Csendes-óceán közepéből (Thomas R. A. H. Davis: Vaka)

2020. március 18. - Timár_Krisztina

Thomas Robert Alexander Harries Davis, avagy polinéziai nevén Pa Tuterangi Ariki köztiszteletben álló politikusként és kutatóorvosként kapta meg a lovagi címet (így lehet röviden Sir Tom Davis a neve, ahogy a fülszöveg írja), vagyis azért a munkáért, amelyet hazájáért, a Cook-szigetekért* végzett.…

Tovább

Profi középkori szállítóeszközök a Csendes-óceánon

Még mindig a XI. századi csendes-óceáni szigetekről olvasok. (Előző bejegyzésemért kattints ide.) Fém nincs, kerék nincs, aki arrébb akar tenni valamit, felkapja és viszi. (Mondjuk, megértem, hogy akkora szigeteken sok értelme nem volt a kerék kifejlesztésének, inkább hajóra volt szükség, abban meg…

Tovább

A kalandos tengerjáró utakra kitalált polinéz vaka

2019. július 1.  Ismét egy óceániai járművel jövök, ismét egy középkorban (XI-XIII. század) játszódó történelmi regényhez kapcsolódva.  A regény címe: Vaka, ez pedig nem tulajdonnév, hanem köznév. A prológustól kezdve nyilvánvaló, hogy az alcímbeli „kenu” csak hozzávetőleges fordítása annak, amit…

Tovább

Hálás-hálátlan szatíra (Kal Pintér Mihály: Atyavilág)

Ez a recenzió 2019. július 4-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Szatírát írni hálás feladat is, hálátlan is. Hálás feladat, mert nevetni mindenki szeret. Ha ráadásul az ember kárvallottja is azoknak a társadalmi…

Tovább

Népmesék jóval hat éven felülieknek (Este, Éjfél, Hajnal)

Tudjátok, szoktam úgy pontozni, hogy a mű tízpontos,* csak az én olvasási élményem hat, mivelhogy a mű pont jó arra, amire készült, csak nekem van herótom attól, amire készült, na, akkor átlagoljunk. Na, akkor most nézzük a fordítottját. Amikor egy mű semennyire nem jó arra, amire készült, nekem…

Tovább

Porcukros visszabeszélés a szentimentalizmusnak (Gérard de Nerval: Sylvie)

Édes kis semmiség, csupa csipke és selyem és porcelán és gyűszűvirág és apró gyümölcs. Brodszky Erzsébet fordításának meg olyan íze van, mint a roppanós linzertésztának, némi porcukorral meghintve. Az, hogy közben valakik felnőtté válnak, és intelligensen visszabeszélnek az egyébként szeretve…

Tovább

Regényíráshoz nélkülözhetetlen (Fegyvertípusok enciklopédiája)

Alapos, körültekintő munka, apró bakiktól* eltekintve rendben levő fordítás, rendszerezése kifogástalan, az ábrák jól követhetőek és érthetőek – illetve amikor nem értettem, ott az én készülékemben volt a hiba. Egyrészt egy molyos kihívás vett rá, hogy belefogjak, másrészt a saját befejezetlen…

Tovább

Regény, amely minden létező irányba elágazik (Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert)

Ha húsz év múlva marad még egy csepp értelem a világban, érettségi tételt csinálnak ebből a monstrumból.* Vagy hamarabb. Ez tényleg a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, igaza van Kuszmának; és annak, hogy ennyi évtizeden át az ismeretlenségben maradt (Isten áldja azt, aki kiásta onnan),…

Tovább

Mit jelent tisztelni a másikat? (Margita Figuli: Három gesztenyepej)

Ismerkedés a szomszédos országok klasszikusaival, harmadik forduló. Szlovákiából eddig Timrava a nyerő, de azért ez a Figuli is tudott valamit. Mindenekelőtt tájat leírni. A főszereplő szépségesen lírai (és bárki számára befogadhatóan rövid) vallomásai a szülőföldjéről szinte könnyeket csalnak az…

Tovább

Néprajz, biedermeier, proto-fantasy (Ipolyi Arnold: A tengeri kisasszony)

Tényleg kincs ez a könyv, háromszoros hurrá annak, aki vállalta a kiadását. Úgy tudom, a legelső népmesegyűjteményeink közé tartozik, és több mint egy évszázadig egyáltalán nem volt hozzáférhető. Első részéből készült a Magyar mythologia, amelyre Ipolyi olyan szigorú kritikákat kapott egynémely…

Tovább
süti beállítások módosítása