Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Olvasás: kihívás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

2020. június 11. - Timár_Krisztina

Azon kívül, hogy részesedni akar az örökkévalóban, még miért foghat neki az ember a XXI. században egy több száz oldalas reneszánsz monstrumnak eredeti nyelven? Persze, hogy azért, hogy elmondhassa: ha én ennek egyszer a végére érek, akkor bármire képesnek fogom érezni magamat. Rabelais regényei…

Tovább

Olvasás: önmeghatározás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

Egyetemista koromban találkoztam először Rabelais nevével, akkor, amikor magyar pályatársából, Rejtő Jenőből akartam záródolgozatot írni, és a(z igen gyér) szakirodalom őt említette mint a komédia első fő-atyamestereinek egyikét. Az a dolgozatírás nem pusztán munka volt nekem, még csak nem is egy…

Tovább

Olvasás: erőszakos látókör-tágítás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

Arról, hogy kinek van helye a regényben és a regény olvasói között, meg kinek nincs. Illetve arról, hogy melyikünk követ el nagyobb botrányt, Rabelais vagy én. Már elnézést, hogy egy mondatban merem említeni a kettőt.  Nézzük a Harmadkönyvet. Pantagruel egyik barátja, Panurge nősülni akar, és több…

Tovább

Olvasás: világfelfordítás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

Észrevettétek már, hogy a mi kultúránkban hányszor azonosul egymással a komikus és a gonosz? Ó, igen, bizony megesik, hogy komolyan vesszük azt, aki nevet, de mennyire – olyankor, ha gyűlöljük, mert rajtunk röhög! Hiszen a világ akkor működik a kedvünk szerint, ha kiszámítható. Ha A pontból…

Tovább

Olvasás: agy-átállítás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

Van az a felfogás, amely szerint a művészet, az tisztelni való dolog. Főleg a klasszikus. Annak mélysége van. Eszménye. Méltósága. Nemes célja. Meg kell érte dolgozni. Azért jött létre, hogy megmutassa a valóságot. Az élet értelmét. A klasszikus alkotás a fáklya, amelyet egyik nemzedék a másiknak…

Tovább

Két történet a távozásról (Rainer Maria Rilke: Herbst ​/ Ősz)

Könyvtári selejtezésből mentett, vékonyka kötet, inkább csak füzet, kívülről alig mutat valamit, ugyan hány olvasója lehetett. Vagy inkább hány nem. Pedig megérdemli, hogy lapozgassák. Nemcsak Rilke kedvéért.  Kányádi Sándor kiválasztott tíz verset a Képek könyvéből, és úgy rendezte el őket, hogy…

Tovább

Fordítsák újra (Ísvarakrisna: A ​számvetés megokolása / Patandzsali: Az igázás szövétneke)

Azért szeretek klasszikus filozófiákat olvasni, mert sok későbbi mű előzményeit megtalálhatom bennük, ezáltal a későbbiek könnyebben érthetővé válnak. Ezt a könyvet is ebből a célból vettem elő. Mindkét művet, amelyek ebben a kötetben jelentek meg magyarul, Hamvas Béla ajánlja „A száz könyv” című…

Tovább

Lelkiismeretes és elszomorító (Fekete Dekameron)

Igen, tudom, nincs olyan, hogy afrikai mese. Mint ahogyan európai mese sincsen, hanem portugál, görög és dán, sőt tájról tájra, faluról falura is változnak. Amikor azonban ez a mesegyűjtemény keletkezett (több, mint száz éve), akkor nagyon nagy fegyvertény volt, hogy egyáltalán komolyan vette…

Tovább

Csinovnyikok bolondsága (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az orr)

Nyakatekertségében is aranyos kis groteszk, mindenféle rendű-rangú csinovnyikokkal, sajátos humorérzékű emberek számára. Nekem pont ilyen humorérzékem van, úgyhogy elég sokat vigyorogtam rajta. A fülszövegnek részben igaza van, ez ám kemény szatíra a pétervári rangkórosokról, részben meg nincs…

Tovább

A színe véres konfliktus, a fonákja kocsmázás (William Shakespeare: Henry IV)

Shakespeare királydrámái közül nagyon keveset ismerek, pedig nagy részük a rózsák háborújának idején játszódik, az pedig annyira érdekelt, hogy majdnem történelem szakos lettem tőle.* Vagy talán éppen azért. Ha az ember hozzávetőlegesen ismeri a történelmi hátteret, akkor hol marad a feszültség?…

Tovább
süti beállítások módosítása