– …akkor halljuk azt a receptet: hogy készül egy igazi jó szórakoztató regény?– Nos, először is tegyél bele sok nevetést, még több mosolygást. Erre a célra nagyon tudok javasolni néhány több ezer éves módszert, de azért egyáltalán nem kell sajnálni belőle a legmodernebb humorforrásokat sem. Aztán…

– Ön kicsoda?– Én inka vagyok.– És ő?– Ő még inkább.(Bocsánatot kérek.) Mindig tudtam, hogy tulajdonképpen régésznek kellett volna mennem. (sóhajt) Amióta gyerekkoromban valamelyik jólértesült rokon karácsonykor kezembe nyomta Az inkák. Mítoszok és legendák című könyvet, azóta érdekel ez a…

Erre a könyvre már csak azért is tíz pontot kellene adnom, hogy egyáltalán létezik. Hogy megírták, hogy magyarra fordították, hogy kiadták, hogy antikváriumokban még vígan hozzáférhető. Én meg virtuálisan vállon veregethetem magamat, amiért egy gyenge pillanatomban megvettem, utána meg nem engedtem…

Na, ezt érdemes volt. Nem is értem, miért nem olvassák többen.Igen, tudom, ókori. Igen, tudom, lassú. Ellenben ritkán unalmas, és mindig tanulságos. A mára nézve is. Sőt. Nagy esze volt annak, aki pont ezt a két művet pont így állította párba, mert gyönyörűen kiegészítik egymást.Történelmi munka, de…

Ez a könyv egy angyalról szól. Angyal hatvanéves (de ötvenötnek se néz ki), a fogainak még több mint fele megvan, a ruhája mindig fekete (és ha egy módja van rá, ki is mossa), a keze elég tiszta (leszámítva, hogy enyves), a humora cinikus. Tudni kell még róla, hogy igen jól bánik a pénzzel (elég…

Tudjátok, ez az Alice, ez ritka intelligens emberpéldány, nem egy ismerősöm példát vehetne róla. Mert mit csinál ezzel a kislánnyal szinte mindenki, az első oldaltól az utolsóig következetesen? Leteremtik, hogy csúnyábbat ne mondjak. Szidják, kioktatják, megszégyenítik, minden szavába belekötnek…

Az új fordítását szerettem volna, de sosincs benn a könyvtárban.Nagyon helyes. Forogjon csak. Ez olyan, hogy ennek forogni kell. És ha ennek a nőnek a többi műve is ilyen, akkor azoknak is. Akárki akármit mond, ez a Nobel-díj odakerült, ahova kellett. Akkor is, ha Alekszijevics összesen ha tíz…

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

Újraolvasás vége. Hasznos könyv, nagyon informatív, mítoszértelmezős-nyomozós-kultúrtörténetes, meg még izgalmas is, pont nekem való. Annyira nekem való, hogy meg is lepődtem, mennyi minden használtam fel belőle az utóbbi pár évben úgy, hogy nem is emlékeztem, hogy az ebből van. Most már…

Értékelésem két részből fog állani. Akit az első rész után érdekelni kezd a kötet, annak határozottan ajánlott nem belenézni a másodikba.  Véletlenül talált kis könyv ez, szerintem nem sokan dicsekedhetnek a birtoklásával (én sem). Nagyon vékony, újraolvasásbarát. Egyebekben nem nevezhető…