Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Arcot és egyéniséget kap a társadalom minden tagja (Honoré de Balzac: Illusions perdues)

2020. október 30. - Timár_Krisztina

A fülszövegíró elmegy a fenébe. Nem volt ez rossz egyáltalán, csak én nem ezt a lovat akartam.  Ötszázhetven apró betűs oldal kétszáz évvel ezelőttről. Ma tagolatlan történetfolyam, akkoriban úgy jelent meg, ahogy készült, folytatásonként. Így nézett ki a kor szappanoperája. Ekkora helyen aztán ki…

Tovább

Ez nem olyasmi, amit elfelejt az ember (Lakatos Menyhért: Füstös képek)

Az első magyar roma klasszikus, 1975-ből. Irodalmi szociográfia, félig-meddig önéletrajzi regény, egyébként meg úgy van megírva, hogy majdnem fenn maradtam miatta a vonaton. Szerepel a „303 magyar regény, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” listán. Ottan is van a helye.  Lakatos Menyhértnek…

Tovább

Sokféle hagyomány, sokféle hősiesség (Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány)

Amikor egy Zalka Csenge-mesekönyvet a kezembe veszek, már tudom, mit fogok találni. Rokonszenves szereplőket, akik a bátorságukkal, az eszükkel, a kitartásukkal, a türelmükkel vagy éppen a kedvességükkel aratnak győzelmet. Magától értetődően mindkét nemből valók lehetnek, akár bátrak, akár eszesek,…

Tovább

Semmi látványos, csak örökre megváltozik az élet (Kaffka Margit: Csendes válságok)

Semmi sem bizonyítja ékesebben azt, hogy mennyire el vagyok havazva, mint az, hogy két nagyon fontos nyári olvasmányom értékelésével is tartozom még nektek. Ennek a novelláskötetnek az élménye sem friss már. Cserébe most kiderül, mennyire maradandó a nyom, amelyet hagy.  Eléggé.  A vaskos kötet,…

Tovább

Színház az egész Szahara (Rejtő Jenő: A Láthatatlan Légió)

A Rejtő-ranglistám élén legalább húsz éve Az ellopott futár,* A Néma Revolverek Városa** és a Csontbrigád áll, ebben a sorrendben, mind objektív, mint szubjektív kritériumok alapján. Ezekhez képest A Láthatatlan Légió másodvonalbeli regény volt – és az újraolvasás után marad is. De ebben az…

Tovább

Jemen. Jemen közelmúltja belülről, ellentmondásokkal (Habib Abdulrab Sarori: Suslov's Daughter)

Ezt a könyvet azért olvastam, hogy Jemen irodalmával is ismeretséget kössek.  Nem biztos, hogy ezt kellett volna, bár számomra igen informatív szöveg volt, és viszonylag könnyen befogadható („haladós”).  Regénynek nem nevezném, ahhoz túlságosan esszészerű. Szereplői vannak ugyan, de cselekménye…

Tovább

Katar. Machinációk, szorongások és egy üdítő barátság (Abdulaziz Al-Mahmoud: The ​Corsair)

Nem jár rosszul, aki ezzel kezdi az ismerkedést Katar irodalmával.  Jó kis történelmi regény az Arab-félsziget XIX. század eleji viszonyairól. Informatív, fordulatos, sok-sok intrikával, a szereplők kellően szerethetők vagy utálhatók, és eleget lehet szurkolni ellenük vagy mellettük. Vagy mind a…

Tovább

Omán. Apró gesztusok, nagy összefüggések egy elátkozott faluban (Abdulaziz Al Farsi: Earth ​Weeps, Saturn Laughs)

Ablakot nyitottam Omán irodalmára is. Nem volt éppen makulátlan az élmény. Elég sokáig öt és hat pont között mozgott az értékelésem, aztán a végkifejlet feltornázta hétre. A cím és a borító egyaránt felkeltette az érdeklődésemet. Az utóbbi a hatásos és tetszetős színkombinációjával és azokkal a…

Tovább

Realista szappanopera, modern nézőpontjáték (Lev Tolsztoj: Háború és béke)

Kamaszkoromban apukám azt mondta, ezt a könyvet el kell olvasni tizenhat évesen, negyvenévesen meg hetvenévesen.  Hát a tizenhatot én szerencsésen kihagytam, mivel akkor Tolsztoj világa semennyire nem vonzott. Letudtam a kötelezőt, Levin kedvéért elolvastam az Anna Kareninát, azzal köszöntem…

Tovább

Hatalom és felelősség (Rusvai Mónika: Tündöklő)

Ez az írás 2020. szeptember 6-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Rusvai Mónika fantasyje olyan világgal szembesíti az olvasót, amelyben az emberi világ elszakad az istenekétől, a hős megváltás helyett romlást hozhat a…

Tovább
süti beállítások módosítása