Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Finnugor és szamojéd nyelvek és beszélőik

2020. február 16. - Timár_Krisztina

1024px-votic_flag_svg.png

Egy novella- és versolvasó kihíváshoz választottam ki egy olyan antológiát, amely különböző finnugor és szamojéd nyelvet beszélő népek irodalmából nyújt válogatást. Van benne bőven nép- és műköltészet, népmese, novella, sőt regényrészlet. Magyartanárként is, íróként is, meg persze „magánemberként” is érdekeltek ezek a kultúrák, nem is bántam meg egyik szempontból sem a választásomat. Sohasem haszontalan törekvés, hogy „belülről”, az általuk írt szövegek alapján próbáljuk megismerni egy-egy közösség gondolkodását.

    Egy ideje már tervezem, hogy összefoglaló ismeretterjesztő szöveget írok azokról a népekről, amelyeknek a kultúrájából ízelítőt kaphattam. Hiszen a nevüket egyáltalán nem mindenki ismeri, sőt a legtöbbjük olyan egzotikus, hogy egy-két molynak talán az is megfordulhatott a fejében, hogy „ilyen nép nincs is, te találod ki”. A finneket, észteket mindenki ismeri. Na de a mordvinokat, vepszéket, komikat, esetleg a mókás nevű nyenyeceket vagy éppen a még mókásabb nevű vótokat?! 

    Nos, kedves molyok, bemutatom őket is. :) Mind a két nevükkel. Mert van nekik egy saját megnevezésük, amelyet manapság már egyre inkább használnak, meg van egy idegen, amelyen gyakran a környező népek (oroszok, baltiak, skandinávok) nevezik/nevezték őket. Ahogy mi magyarok vagyunk, de attól még Hungarian, vengerszkij stb. a nevünk. Ezt az idegen megnevezést mindenütt zárójelben tüntettem fel.

    Azt természetesen már az elején le kell szögezni, hogy nép és nyelv nem ugyanaz. Az, hogy ki vallja magát az adott néphez tartozónak egy népszámláláson, és ki beszéli anyanyelveként az adott nyelvet, az két különböző dolog. Az előbbiből mindig több van, mint az utóbbiból. Azok pedig, akik egy adott néphez tartozónak vallják magukat, ugyanúgy segíthetnek fenntartani a nép kultúrkincsét, sőt. Arról nem beszélve, hogy attól, hogy valaki nem anyanyelvként tanul meg egy nyelvet, még ismerheti. Pl. azért, mert tudja, hogy az ősei még beszélték, és ő szeretné felnőttként megtanulni. A walesi nyelvet így élesztették újjá a XX. században; ilyesmire a veszélyeztetett finnugor és szamojéd nyelvek esetében is sor kerülhet.

    Ő itt a családfa. Bár egy kicsit pontosítani kéne. Abból, amit fentebb írtam, az következik, hogy nem a népek finnugorok, hanem a nyelvek, amelyeket beszélnek. 

csaladfa.jpg

Finnugor nyelvek:

    Ugor ág (itten vagyunk mink, de minket fölösleges bemutatni)

        – manysi (vogul): lakhelyük Északnyugat-Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm Körzet, az Urál és az Ob között; ma már ezernél kevesebben beszélik (kb. hatszor annyian vallják magukat manysinak), de népi kultúrájuk rendkívül gazdag, költőik pedig világirodalmi színvonalon alkotnak/alkottak
        – hanti (osztják): lakhelyük ugyanott, csak kissé keletebbre; kb. tízezren beszélik (kétszer annyian vallják magukat annak), de nyelvjárásaik annyira eltérnek egymástól, hogy önálló irodalmi nyelvekké alakultak

    Finn-permi ág (itten vannak a finnek, észtek, de róluk se kell most írnom):

        – komi (zürjén és permják): ők Európában laknak, de közvetlenül az Urálnál, tőlünk északkeletre, Komiföldön; a két közeli rokon nyelv (össze szokták mosni őket) összesen kb. 260000 beszélővel egész jól áll jelenleg (a néphez tartozók talán kétszer annyian vannak); nagyon sokáig közvetítő nyelvként is szolgált az Urál környékén, és nagyon utálták egymást az obi-ugorokkal, de már nem utálják
        – udmurt (votják): a komi nyelv legközelebbi rokona, beszélői kb. 340000-en vannak (a néphez tartozók majdnem kétszer annyian), főleg Udmurtföldön laknak, az előbbiektől délre, és szerintem irtó jó verseket írnak
        – mari (cseremisz): igen, ez egy népnév, és igen, van olyan, hogy Mariföld, és van vagy 400000 beszélője ennek a nyelvnek, Európában, közel az Urálhoz, még mindig északkeletre tőlünk
        – erza és moksa (mordvin): ez két nagyon közeli rokon nyelv, amelyeknek beszélőit külföldiek egy népként szokták megnevezni, és én se tudok kiigazodni azon, hogy melyiket hányan beszélik, de több, mint nyolcszázezren vallják magukat valamelyik néphez tartozónak, és legalább a fele használja is valamelyik nyelvet; a Mordvin Köztársaságban élnek (ahol mindkét nyelv hivatalosnak számít az orosz mellett!), még mindig Oroszországon belül, európai területen, minket leszámítva a legdélebbre; nekem nagyon bejön a népköltészetük :)
        – izsór és inkeri: a finn nyelv közeli rokonai, bár az inkeri inkább nyelvjárás, Finnország és Oroszország területén élnek… avagy éltek? az izsórt beszélik vagy kétszázan, az inkerit azért többen is, ők néhány tízezren vannak, Oroszországban, a finn határ közelében élnek – amikor hagyják őket 
        – karjalai: ők is a finnel közeli rokon nyelvet beszélnek, egységes irodalmi nyelvük nincs, de íróik, költőik vannak; kb. 25000-en beszélik, tízezerrel többen vallják magukat karjalainak
        (erről a két utóbbiról azt érdemes tudni, hogy Lönnrot a Kalevala anyagának nagyon nagy részét közöttük gyűjtötte)
        – vepsze: ők is Oroszország északnyugati csücskében élnek, sajnos csak néhány ezren beszélik a nyelvet, viszont ők nagyon fenn akarnak maradni, és van magyar kutatójuk is, és neki honlapja 
        – vót: sokat mondok, ha tízen beszélik anyanyelvükként, ami jó pár szóviccre ad alkalmat; ennél százötvennel többen vallják magukat vótnak, legtöbbjük 1 db faluban él, és nagyon igyekeznek fenntartani a nemzeti hagyományaikat, és olyan gyönyörű faházakban laknak, hogy én is akarok olyat, itten megtekinthetők.
        – lív: az utolsó, aki anyanyelveként beszélte, négy éve meghalt, de Emmi Lotta molytárs tud róla, hogy „szép számmal vannak lív fiatalok, akik megtanulták (idegen nyelvként) a lényegében anyanyelvüket!” És tud egy fiatal lív költőről is, „aki verseket is ír a pótlólagosan, utólag megtanult „anyanyelvén”” 
        – számi (lapp): köszönik, jól vannak, mind a tízen, mármint nem a számi nyelv beszélői, hanem a számi nyelvek, mert hogy egységes számi nyelv nincs; Norvégia, Svédország és Finnország északi része csak az övék (de Oroszországban is élnek), van, ahol még hivatalos nyelvnek is tekintik a számit; odautazik Nils a vadludakkal, amikor meg nincs vadlúd, verset és novellát írnak 

Szamojéd nyelvek: beszélőik óriási területen élnek Észak-Szibériában, de nagyon kevesen, és egyre kevesebben, ahogy egyre jobban tönkremegy az életmódjukat lehetővé tevő terület, ld. olajfúrótornyok.

    – nyenyec (jurák szamojéd): kemény huszonhétezren beszélik, az Urál legészakabbi vonulatától keletre és nyugatra, két nyelvjárásban; nem számít veszélyeztetettnek, és nagyon igyekeznek is, hogy így maradjon
    – enyec (jenyiszeji szamojéd): beszélik vagy hetvenen a Jenyiszej mellett, pedig micsoda mítoszaik vannak...
    – nganaszan (tavgi szamojéd): a beszélői kétszázan sincsenek, bőven a sarkkörön túl, Észak-Szibériában laknak (ők a legészakabbi uráli nép), és akármilyen szép népmeséik vannak, kicsi az esély arra, hogy a nyelv fennmaradjon 
    – szölkup (osztják szamojéd): ezren lehetnek a beszélői (és kétszer annyian a magukat szölkupnak vallók), de akkora területen élnek, annyira távol egymástól, hogy lassan eloroszosodnak
    – kamassz: az utolsó kamassz asszony 1989-ben halt meg, ettől még persze a nyelvről van sok-sok feljegyzés és hangfelvétel; halálának napja (szeptember 20-a) a kihalt uráli nyelvek emléknapja; erről már írtam, itt.

    Ezeken a nyelveken írt (vagy mesélt/énekelt) irodalmat olvashattok az antológiában. Az összes nép elhelyezkedését pedig térképen itt tudjátok megnézni. A fenti képen a vótok zászlaja látható. Forrás: Wikimedia Commons.

Végül pedig egy kérés: HA VALAMIT ROSSZUL ÍRTAM, SZÓLJATOK RÁM!!!

Ezt 2017. november 20-án írtam.    

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr9415477428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása