A monacói irodalom első klasszikusa, 1927-ből. És megvan nekem itthon.* :) Kétnyelvű, szóval szabadon bámulhatom a monacói nyelvet,** de nem vagyok fordítóra szorulva, a másik oldalon mindenütt ott a francia fordítás. Alcíme az lehetne, hogy „minden, amit tudni akartál Monacóról, de senkitől nem…

2019. március 8.  Amikor egy szerzemény mindent felülír… :) …avagy van monacói könyvem!!! :D Igazi monacói! Az írója ott született, ott halt meg, monacói (monégasque) nyelven írta az életművét, helybeli témákról, direkt azért, hogy ez a nyelv és kultúra polgárjogot nyerjen. A monacói irodalom…

„Mianmar irodalmának nagyasszonya”, különös tekintettel a novellaírásra. Nemcsak a hazájában klasszikus ez a kis kötet, hanem nemzetközi elismerést is szerzett Khin Myo Chitnek. Örülök, hogy ezt választottam a Mianmar irodalmával való ismerkedéshez, még ha nem is maradéktalan az örömöm. Azt hittem,…

Na, akkor számoljunk. Elolvastam egy könyvet, amelyet Comore-szigeteki író írt. Meg is van itthon, egy nagyon kedves kolléga jóvoltából. Eddig tíz pont. Képes voltam végigolvasni franciául háromszáz igen sűrű oldalt. Ennyit utoljára a Gargantuánál kellett szótáraznom, és abba beletört a bicskám.…

Kedves elvetemült világolvasó molyok! (Akik pontosan tudjátok, mekkora élmény lesothói, Costa Rica-i, vanuatui vagy dzsibuti* szerzőtől származó irodalmi alkotásra lelni.) Drága egzotikumra éhes molytársaim! (Akik rávetitek magatokat mindenre, amiben van hajózás, mitológia, néprajz, kultúrtörténet,…

Ion Druță* írásait már a Vízesés című, moldovai novellákat bemutató antológiában felfedeztem magamnak. Egyúttal meg is állapítottam, hogy az antológiában kevés olyan írás leledzik, amelyikről ne kéne jó sok port lefújni, de a Druță-novellákon aztán egyetlen szem sincs, az biztos. Hiába íródtak…

Dominikai Köztársaság. Család, történelem, gyávaság, bátorság, bánat, diktatúra. Hjaj, azt énnekem nem mondta senki, hogy megint belenyúlok a darázsfészek közepébe.* No de hát már régen megállapíthattam volna, hogy: valamirevaló latin-amerikai irodalom = tragikus családtörténet / diktatúra /…

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy olvastak bahreini irodalmat.Én most már elmondhatom, és erre büszke vagyok.Büszke is lehetek, méghozzá duplán, mivel a bahreiniségén kívül sok érdemét nem tudom felsorolni a könyvnek. Majdnem annyit szenvedtem, mint a szereplők. Az alapötlet nem rossz, csak…

Határozottan nem én vagyok a könyv célközönsége, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. És nemcsak azért, mert most már az Egyesült Arab Emírségeket is kiszínezhettem/lekaparhattam az olvasós térképemen.  Intelligensen, szépen megírt könyv, elhanyagolható számú (és éppen csak egy kicsit…

Ez, kérem, nem regény. Ez molyos értékelés. Csak kicsit túlméretezettre sikerült, és időgéppel visszaküldték 1988-ba. Ransmayr addig olvasta Ovidiust, amíg az agyára nem ment kívülről meg nem tanulta, és egyik szereplőről a másik után írta meg a véleményét. Megelégedetten látom, hogy a véleménye…