Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Fordítások könyve (Brandon Hackett: Xeno)

2022. február 11. - Timár_Krisztina

Ez a sci-fi az idegenségről szól és a közvetítésről. Arról, hogy két faj könnyebben tud egymással normálisan együttműködni egy közös cél érdekében, mint két ember. Szóval akkor igazából nem is sci-finek kéne hívni, hanem realitynek.  Én úgy vagyok beállítva, hogy a háttérvilág felépítése kb.…

Tovább

Törékeny bizalom (Raana Raas: Az ogfák vöröse)

Tavaly ősszel, Dűnére várva kezdtem el ismét űroperákat olvasni. Két amerikai sorozatból öt regényt sikerült abszolválni januárra, amikor is úgy döntöttem, mielőtt folytatom őket, a műfaj magyar képviselőire is kíváncsi vagyok. Persze megint egy sorozatba sikerült belenyúlnom, a kötet utolsó lapjain…

Tovább

A romantika kora meg a sci-fi (Dan Simmons: The Fall of Hyperion)

Örkény István likes this.  Na jó, ez spoiler. Egész kicsi spoiler. De úgyis csak az érti, aki már a regény végére ért, szóval akkor tulajdonképpen nem is ront el semmit. Csak ellensúlyozza valamennyire, hogy a magyar anyanyelvű íróknak és olvasóknak nincs Keatsük, akinek az életművéből sci-fit…

Tovább

Kóbor lovag az illúziók városában (Raymond Chandler: Elkéstél, Terry!)

Sose vonzott igazán a kemény krimi, sem a belőle táplálkozó noir, de ez kivételesen szép példány. Kivételesen nem is angolul olvastam, mert egy könyvtári selejtezéskor sajnáltam ott hagyni. Most, amikor a Hyperion ismét fölidézte bennem Chandler világát, úgy döntöttem, jó lesz nekem esti…

Tovább

Egymásba szövődő történetek (Dan Simmons: Hyperion)

Újraolvasás vége.  Olyan ez a regény, mint a Világháló, amelyet az univerzuma középpontjába helyez, csak nem olyan gonosz.  A hat történetszál, amelyeket ügyesen összesző, egyenként és együtt is sok-sok szállal kapcsolódik más történetekhez: az emberiség nagy narratíváihoz. Mindazokhoz a…

Tovább

Örökre beleírva a történelembe (Susanna Clarke: Jonathan Strange & Mr Norrell)

Magyar fordításban: A Hollókirály.  Bele vagyok döngölve a földbe. Olyan mélyre, hogy ki se látszok. Én nem gondoltam volna, hogy az év utolsó hetében ekkora csodában lesz részem, amikor én egyszerűen csak valami jó kis felnőttmesét akartam a két ünnep közöttre.  Mondjuk, nem árt az, ha az ember…

Tovább

A világon kívülre kerülni (Joan Lindsay: Picnic at Hanging Rock)

„Piknik a Függő Sziklánál.”* Mekkora menőség, hogy az ausztrálok egyik legnagyobb klasszikusa pont egy lányiskolai thriller.  Nem ezt terveztem karácsony előtti utolsó olvasmánynak, hanem a Hyperiont, de valamiért ez és a belőle készült film lett az utóbbi napok „elvonulós” története. A regény…

Tovább

Az igazság keresése és gyártása (Füst Milán: A feleségem története)

Újraolvasás vége.  Annyian nevezték már ezt a könyvet a féltékenység regényének, hogy én juszt se fogom. Én a kommunikációra való képtelenség regényének nevezem, és azt állítom, hogy ebben a történetben minden baj a megértés hiányából fakad. És mivel a megértés hiányától én életben és irodalomban…

Tovább

Úgy modern, ahogy nem is gondolnád (Sigrid Undset: Tavasz)

Ez a nő se akármiért kapta a Nobel-díjat.  Persze nem erre a könyvére, ahhoz még tíz évet érnie kellett, de azért előgyakorlatnak egyáltalán nem volt rossz ez sem. Került bele olyan elem, amit nagyon a kordivat diktált bele, és olyan is, ami ma már vállalhatatlan, de cserébe elképesztően jól tud…

Tovább

Nyitott határok egy felbomló világban (Frank Herbert: Children of Dune)

Ez a kötet nem egészen azt adta, amit az első és a második rész olvasása után vártam. Hanem sajnos kevesebbet. Körülbelül az utolsó ötödéig számomra egy szinten volt a második résszel; komoly értékeket találtam, párhuzamokat fedeztem fel más alkotói világok és Herbert világa között, tanultam is…

Tovább
süti beállítások módosítása