Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ötletes, nem több (Maurice Leblanc: Arsène Lupin II.)

2025. július 01. - Timár_Krisztina

Folytatni fogom a sorozatot, mert az első kötet mutatja, milyen jó író volt Leblanc, és ennek a kötetnek (Arsène Lupin contre Herlock Sholmès) a novellái is ötletesek, de semmi több. Az egész meg nem közelíti az első kötet színvonalát. Nyelvgyakorláson kívül kb. semmire nem jó, ráadásul arra is csak…

Tovább

Izgalmas és informatív (Kondor Vilmos: Budapest noir)

Sose kedveltem különösebben a noirt mint műfajt, de nagyon örülök neki, hogy időnként ilyen példákat is lehet találni rá. Kondor Vilmos sorozatának első darabja minden szempontból megbecsülést érdemel: működik mint krimi, és működik mint történelmi regény. Az egyetlen kifogásom ellene az lehetne,…

Tovább

Hermész meg A rózsa neve (Maurice Leblanc: Arsène ​Lupin I.)

Amilyen csekély várakozásokkal néztem a kötet elébe, olyan tökéletes élménynek bizonyult. Ismételten jelzem, hogy Pierre Pevel szobrot érdemelne, amiért száz-százötven éves francia életművekről újra bebizonyította, mennyire aktuálisak. Arsène Lupin nevét nyilván sokkal többen ismerik, mint ahányan…

Tovább

Amikor az áldozat még él (Gaston Leroux: Rouletabille III.)

Rouletabille chez le Tsar, magyar fordítása Natasa titka címmel jelent meg. Még mindig Rejtő műveinek forrásvidékét keresem, és úgy tűnik, Leroux-nál a legjobb helyen vagyok. Nemcsak szakmailag adnak sokat ezek a kalandregények, hanem sok egyéb szempontból is. Csak ne volnának olyan kegyetlenül…

Tovább

A párizsi utcagyerek mint detektív (Gaston Leroux: Le ​Mystère de la chambre jaune)

Van könnyen elérhető magyar fordítása: A sárga szoba titka. Nagyon érdekes klasszikus krimi, a francia irodalom leghíresebb krimije, amely Agatha Christie-nek is mintául szolgált. Egyébként rettentően túl van írva (illetve akkor még finoman fogalmaztam), és egyes elemei bizony rosszul öregedtek. De…

Tovább

A trickster-lovag (Dashiel Hammett: The Glass Key)

A magyar fordítás címe: Az üvegkulcs. Díjat is neveztek el róla, krimiírók kapják. Amúgy gyakorlatilag minden fontosabb benne a krimiszálnál, és ha ezt előre tudja az olvasó, lehet, hogy még tetszeni is fog neki. Én magam is meglepődtem rajta, hogy bejött nekem. Könyvklubra olvastam, egyébként…

Tovább

Kóbor lovag az illúziók városában (Raymond Chandler: Elkéstél, Terry!)

Sose vonzott igazán a kemény krimi, sem a belőle táplálkozó noir, de ez kivételesen szép példány. Kivételesen nem is angolul olvastam, mert egy könyvtári selejtezéskor sajnáltam ott hagyni. Most, amikor a Hyperion ismét fölidézte bennem Chandler világát, úgy döntöttem, jó lesz nekem esti…

Tovább

Más, mint amit ígér (Baráth Katalin: A fekete zongora)

Vegyes érzéseim vannak.  Ismerőseim értékelései alapján úgy gondoltam, ezt a krimit direkt nekem írták. Hrabal és Christie történetmesélői módszerei egy kortárs magyar regényben – a háttérben egy kisváros a Monarchia végnapjaiból, az előtérben egy ügyesen felépített nyomozás, középpontjában egy…

Tovább

A világirodalom első női detektívje: buldogszerűen kitartó, és roppant figyelmes hallgatóság (Andrew Forrester: The Female Detective)

Mostanában valahogy mindig megtalálnak a hasonmás kiadások. Akkor is jó érzés volna forgatni, nézegetni, szagolgatni őket, ha maguk a történetek érdektelenek volnának, hát még így. Hét kis viktoriánus krimi egy kötetben, százötven évvel ezelőttről, amikor még éppen hogy feltalálták a műfajt odaát…

Tovább

Lecoq felügyelő és a miértek (Émile Gaboriau: Az orcivali bűntett)

Valami kiárusításon találtam, száz forintért vesztegették, úgy voltam vele, hogy retro krimi, jó minőségű kiadásban, jöhet. Fogalmam nem volt, hogy egyrészt ennyire retro (1867-ben jelent meg először, két évtizeddel az első Sherlock Holmes-sztori előtt), másrészt hogy miért tisztelte meg a hatvanas…

Tovább
süti beállítások módosítása