Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ecuador. Közösség, amely felelősséget vállal, és együtt cselekszik (Ángel F. Rojas: A menekülő falu)

2020. november 04. - Timár_Krisztina

Ecuador irodalma: megvan.  A cím félrement. Aki menekül, az pánikban van, kiszolgáltatott, bármikor a teljes káoszba hullhat. Ez a falu pedig – ez bátor, erős, és képes önálló, emberséges törvényt alkotni. Ez nem menekül. Hanem, ahogy a spanyol cím mondja, biblikus szóhasználattal: „kivonul”, mint…

Tovább

Arcot és egyéniséget kap a társadalom minden tagja (Honoré de Balzac: Illusions perdues)

A fülszövegíró elmegy a fenébe. Nem volt ez rossz egyáltalán, csak én nem ezt a lovat akartam.  Ötszázhetven apró betűs oldal kétszáz évvel ezelőttről. Ma tagolatlan történetfolyam, akkoriban úgy jelent meg, ahogy készült, folytatásonként. Így nézett ki a kor szappanoperája. Ekkora helyen aztán ki…

Tovább

Ez nem olyasmi, amit elfelejt az ember (Lakatos Menyhért: Füstös képek)

Az első magyar roma klasszikus, 1975-ből. Irodalmi szociográfia, félig-meddig önéletrajzi regény, egyébként meg úgy van megírva, hogy majdnem fenn maradtam miatta a vonaton. Szerepel a „303 magyar regény, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” listán. Ottan is van a helye.  Lakatos Menyhértnek…

Tovább

Semmi látványos, csak örökre megváltozik az élet (Kaffka Margit: Csendes válságok)

Semmi sem bizonyítja ékesebben azt, hogy mennyire el vagyok havazva, mint az, hogy két nagyon fontos nyári olvasmányom értékelésével is tartozom még nektek. Ennek a novelláskötetnek az élménye sem friss már. Cserébe most kiderül, mennyire maradandó a nyom, amelyet hagy.  Eléggé.  A vaskos kötet,…

Tovább

Színház az egész Szahara (Rejtő Jenő: A Láthatatlan Légió)

A Rejtő-ranglistám élén legalább húsz éve Az ellopott futár,* A Néma Revolverek Városa** és a Csontbrigád áll, ebben a sorrendben, mind objektív, mint szubjektív kritériumok alapján. Ezekhez képest A Láthatatlan Légió másodvonalbeli regény volt – és az újraolvasás után marad is. De ebben az…

Tovább

Realista szappanopera, modern nézőpontjáték (Lev Tolsztoj: Háború és béke)

Kamaszkoromban apukám azt mondta, ezt a könyvet el kell olvasni tizenhat évesen, negyvenévesen meg hetvenévesen.  Hát a tizenhatot én szerencsésen kihagytam, mivel akkor Tolsztoj világa semennyire nem vonzott. Letudtam a kötelezőt, Levin kedvéért elolvastam az Anna Kareninát, azzal köszöntem…

Tovább

Kövesd a fehér nyulat! (Platón: Állam)

Újraolvasás vége. Kétszer.  Két fordításban is olvastam a nyáron Platón Államát. Nem fanatizmusból – ellenkezőleg: nekem ettől az ideális államtól világéletemben a hideg futkosott a hátamon. Nem is önsorsrontásból – ezúttal borzasztóan örültem annak, amit találtam. Függetlenül attól, hogy ha valami…

Tovább

Háborús közelkép és lélektani dráma (Joseph Conrad: A párbaj / Ridley Scott: Párbajhősök)

Ritkán fordul elő, hogy én előbb lássam a filmet, mint ahogy a könyvet olvasnám. Még ritkábban, hogy egyértelműen a filmnek nyújtanám a pálmát. Méghozzá úgy, hogy a filmre vitt alkotás történetesen egy klasszikus. Joseph Conradot nem tudja akárki túlszárnyalni. Na jó, de Ridley Scott nem is akárki.…

Tovább

Antik végzet és középkori komédia (Victor Hugo: Notre-Dame de Paris)

Újraolvasás vége.  Drágájaim, ha valaki még nem tudta volna, a romantika színe a fekete.  Ebben a legromantikusabb romantikus regényben pediglen van izgalom, feszültség, ostrom, rejtély, gyilkosság, királyi palota, bűnszervezet, eltűnt családtagok, üldözés, többrendbeli végzetes szerelem és…

Tovább

Mi mindenre használható udvarlás közben a metszőkés?

Paulus de Morelsee: Vertumnus és Pomona, 1630. Forrás: Wikimedia Commons. Ovidiust olvasok.  Pomona és Vertumnus meséje szerelemről, udvarlásról, beszélgetésről meg zsarolásról. Nyomokban művészettörténetet is tartalmazhat. Zalka Csenge előadásában tagadhatatlanul jobban tetszik nekem. (Az angol…

Tovább
süti beállítások módosítása