Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Olvasás: világfelfordítás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

2020. június 11. - Timár_Krisztina

Észrevettétek már, hogy a mi kultúránkban hányszor azonosul egymással a komikus és a gonosz? Ó, igen, bizony megesik, hogy komolyan vesszük azt, aki nevet, de mennyire – olyankor, ha gyűlöljük, mert rajtunk röhög! Hiszen a világ akkor működik a kedvünk szerint, ha kiszámítható. Ha A pontból…

Tovább

Olvasás: agy-átállítás (François Rabelais: Gargantua et Pantagruel)

Van az a felfogás, amely szerint a művészet, az tisztelni való dolog. Főleg a klasszikus. Annak mélysége van. Eszménye. Méltósága. Nemes célja. Meg kell érte dolgozni. Azért jött létre, hogy megmutassa a valóságot. Az élet értelmét. A klasszikus alkotás a fáklya, amelyet egyik nemzedék a másiknak…

Tovább

A sebezhetetlenné tevő varázssisak egynémely kalandjairól

Ariostót olvasok. „Elállt a vérfagyasztó rettenetbentán minden afrikai szívveréseRinaldo gróf láttán, ki oly veszettenvetette rá magát ellenfelére,mint egy oroszlán, mely még serdületlenborjút vesz hirtelen a réten észre.A legelsőt az afrikai adta,hiába, mert a Mambrino-sisakra.” (Az eszeveszett…

Tovább

Összeütköző kultúrák, átrendeződő hatalmi viszonyok, meg az élők, meg a holtak, meg ami közte van (Rudyard Kipling: A fantomriksa)

Hiánypótló vállalkozás volt annak idején Kipling fantasztikus novelláit kiadni magyar nyelven. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának terméke a kötet (Galaktika Baráti Kör, szerkesztette Kuczka Péter), amikor már megjelenhettek olyan művek is, amelyekről korábban nem igazán illett beszélni, és…

Tovább

Apró események, ijesztő erők, eltűnő határok (Guy de Maupassant: Le Horla)

Klasszikus horrort (leánykori nevén rémtörténetet) olvasni jó. Kevés akció, sok feszültség, nagyító alá vett és óriásira növesztett lélektani hatás. Maupassant idejében jóval alacsonyabban volt az ingerküszöb, mint most, ennek megfelelően tulajdonképpen itt is alig történik egy-két szörnyűség –…

Tovább

Mekk Elek és az egymás ellen kijátszott lehetséges világok (Ludvig Holberg: Klimius Miklósnak föld alatt való útja)

Nem a mai olvasási kultúránkhoz szabták ezt a regényt (miért tették volna, 1741-es), de azért nem véletlenül ásta elő a Galaktika Baráti Kör a nyolcvanas évek végén. Olvastam már fantasyt is, sci-fit is abból a korból, amikor ezek a műfajok még nevet se kaptak, Holberg regénye pedig éppen csak egy…

Tovább

Elcsúszó idők, összeütköző nyelvek (Bánki Éva: Összetört ​idő)

Ez a recenzió 2020. január 28-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Bánki Éva trilógiájának záró darabja nyomasztó, klausztrofób világot jelenít meg. Olyan világot, amelyben nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – helyes döntésekre…

Tovább

Határátlépések fél Európán keresztül (Bánki Éva: Elsodort ​idő)

Majdnem pont ugyanazt tudja, mint az első kötet, éppen csak egy ponttal marad el mögötte. Ahogy az első részben, itt is föllelhetők a határátlépések minden értelemben: a szereplők végigbolyongják a történetet, országokon belül és országhatárokon át, családban és családon kívül, idősíkok között,…

Tovább

Szöveg és szövet, történelem és normaszegés (Bánki Éva: Fordított idő)

Ez a recenzió 2019. szeptember 17-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Bizonytalan körvonalak, elcsúszó idősíkok, határáthágások jellemzik Bánki Éva regényét, a Fordított időt, amely egy trilógia első kötete, de önmagában is…

Tovább

Legendás állatok és megfigyelésük, adult version (Albertus Magnus: Az állatokról)

 Szeretnéd tudni, hogy néz ki – tudományos megfigyelések alapján – az egyszarvú,* mire lehet felhasználni a megaszalt sünszemet, a farkasszuka hátsó lábának karmát vagy a krokodil ürülékét, miért nevezték el királyokról a baziliszkuszt, tényleg megél-e a tűzben a szalamandra, vagy hogy mi a…

Tovább
süti beállítások módosítása