Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Turai Kálmán: Libahajó

2020. február 04. - Timár_Krisztina

 Gyerekkoromban véletlenül került hozzám. Aztán még vagy háromszor elolvastam. Nagyon hasonlít Fekete István műveire, de nem lehetne velük összetéveszteni, mert egyedi is. A XX. század első felében játszódik, olyan vidéken, ahol sose jártam, de úgy van megírva, hogy akár az én családom története is…

Tovább

Charlotte Brontë: Villette

Egész életemben rajongani fogok a Jane Eyre-ért, és egész életemben tudni fogom, hogy a Villette jobban van megírva a Jane Eyre-nél. Az angol széppróza teteje. Éppen ilyen szépen lehet írni angolul, ennél szebben nem. Sötét, faragott fából van és cizellált ezüstből, no meg hideg, de tökéletesre…

Tovább

Erling Haagensen – Henry Lincoln: A templomosok titkos szigete

Nagyon izgalmas könyv. Ismeretterjesztő akar lenni, ehhez képest eléggé elhajlik a tudományosság felé, amitől néhol nehéz volt olvasni, de engem nem zavart. Sőt. Nem vagyok matekos, de ez után a könyv után mindenáron meg kellett tanulnom aranymetszéssel ötszöget szerkeszteni.  Ezt 2014. április…

Tovább

Régmúlt idők mindennapi élete (Letűnt civilizációk)

Amikor megláttam, hogy Reader's Digest, kicsit húztam a számat. Aztán megnéztem a tartalmát, ígéretesnek tűnt. Aztán akciós lett az antikváriumban, úgyhogy megvettem. Életem egyik legszerencsésebb döntése volt. Pontosan azt adja, amit ígér: sok-sok érdekességet a régmúlt korok mindennapi életéről,…

Tovább

Jiří Marek: Bűnözők panoptikuma

Ha valaki már az összes Agatha Christie-t és Conan Doyle-t kétszer végigolvasta, aztán még Chestertont is, és nem talál több igazán jól megírt klasszikus krimit – akkor az az ember őszintén hálás lesz Jiří Mareknek, hogy ugyanezt a színvonalat tudja nyújtani, méghozzá úgy, hogy egyáltalán nem…

Tovább

Méltatlanul elfeledve (Zsigray Julianna: Féltékenység)

Méltatlanul elfeledett könyv. A családi példányunk legalább hatvanéves, már a harmadik nemzedéket szolgálja. Azóta nem láttam új kiadását. De tessék csak másnak is előszedni és leporolni! A címe szerelmes regényt sugall, pedig nem az. Nemcsak az. Hiszen a féltékenységnek nemcsak egy fajtája…

Tovább

Leslie L. Lawrence: A karvaly árnyékában

Krimi a klasszikus fajtából, izgalmas, szórakoztató, jó sok titokzatos és kusza nyommal, amelyek megfelelő időben kapnak jelentést, aztán megfelelő mennyiségű feszültséggel meg humorral. A szereplőkhöz éppen csak annyi sablont használt az író, amennyi a műfajhoz kötelező. Nagy munka lehetett…

Tovább

A légiós regények prototípusa (P. C. Wren: A Kék Csillag)

Nagyon kíváncsi voltam erre a regényre. Ez teremtette meg a légiós regény műfaját, vagyis e nélkül a regény nélkül sose jött volna létre se Az elátkozott part, se A három testőr Afrikában, se a… se a… Szóval már csak hálaérzetből is megérdemli. Rejtő Jenő persze nagyon magasra tette a mércét, hozzá…

Tovább

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Tinédzser korom kedvenc könyve volt. Emlékszem, mennyire élveztem még az őskor leírását is, még a delej-ország leírását is, és olyan gépeket akartam szerkeszteni, amilyeneket Berend Iván. (Hogy a magánéletében hogy lehet ennyire mulya egy ilyen okos ember, azt akkor még nem értettem. Azóta…

Tovább

Jókai Mór: Névtelen vár

Érdekes módon gyerekként nem szerettem. Felnőttként annál inkább. A regényindítás egyszerűen zseniális. Megkockáztatom, hogy Jókai legjobban megírt indítása. Itt aztán senki ne féljen Vaskapu-féle kezdéstől.  Bármennyire tiszteljük a mestert, számomra felnőttként már komoly probléma az, hogy kevés…

Tovább
süti beállítások módosítása