Jó kis válogatás lett ez, direkt arra kitalálva, hogy helyre tegye az ember lelkét járvány és bezártság idején. Vagy éppen segítsen veszélytelen módon kiélni a félelmeit. Novellák, versek, illetve egy hosszabb elbeszélés került a kötetbe, amely egyébként a szerző és a kiadó jóvoltából ingyenesen letölthető innen. Némelyik novellát a szerző más kötetéből már ismertem, de másodszor sem okoztak csalódást. Egyébként érezhetően át is írta őket a kötet számára

Ügyesen dolgozott a kötet szerkesztője: a novellák és a versek megfelelő ritmusban váltogatják egymást, és a három ciklus szövegeit is úgy rendezte el, hogy azok – bár különböző időkben keletkeztek – lazán összefüggjenek. Nem a történetük, hanem a témáik, a látásmódjuk. Abban nem vagyok egészen biztos, hogy jó ötlet volt a leghosszabb szöveggel nyitni a kötetet, még akkor sem, ha személy szerint nekem azt tetszik a legjobban. Emlékszem, ahogy olvastam, egyszer csak azt láttam, hogy már a kötet negyedénél járok, és még mindig ugyanaz a történet, pedig a tartalomjegyzék határozottan jóval több szöveget ígér. A végére kerülő rövidke írások ehhez képest elaprózottnak tűnnek. De ez csak kukacoskodás.

Fantasynovellák ezek (közelebbről az urban fantasy kategóriájába tartoznak), illetve hozzájuk témájukban kapcsolódó versek (van olyan műfajmegjelölés, hogy fantasyvers?). De akad közöttük mini-disztópia, mese, sőt mágikus realista alkotás is. Az általunk (leginkább budapestiek által) ismert világ szabályait fordítják ki, vagy éppen emelik ki a megszokottól eltérően ezek az írások. A város másik, nem evilági lények által uralt oldala jelentkezik, nyugtalanító, olykor egyenesen nyomasztó módon jelenik meg a tapasztalatlan szereplők előtt. Olykor annyira nyomasztó az a megjelenés, hogy első perctől kezdve borítékolni lehet a katasztrófát. Ehhez képest váratlanul ért, hogy nem feltétlenül érkezik el az a katasztrófa. Hogy ilyen előzményekből következhet derűs végkifeljet, és az nem lesz giccses. Legfeljebb az utolsó pillanatban kiderül, hogy nem is olyan tiszta az a derű, és belefér egy kis keserűség. Részemről továbbra is azok tetszenek a legjobban a szerző írásai közül, amelyben mitológiai lények jelennek meg kifacsartan modern körülmények között, és apró utalásokból, fokozatosan lehet rájönni a kilétükre. Nem spoilerezem el, melyik szöveg az. :)

A korábbi kötetről szóló bejegyzésemben a novellák stílusát kifogásoltam leginkább. Jelentem, a helyzet sokat javult. Kizárólag díszítésre szolgáló költői eszközöket nem találtam. Azt viszont töredelmesen be kell vallanom, hogy a versekkel, bár tetszettek, nem igazán tudtam mit kezdeni. Ezúttal valószínűleg az én készülékemben van a hiba: azt a dallamvilágot, amelyre íródtak, én sajnos nem ismerem. (Vannak köztük direkt dalszövegek, és vannak szóversek is, de a ritmusukat hasonlónak érzékelem.) Úgyhogy nem merek róluk nyilatkozni. 

Viszont mindenképpen ajánlom őket olvasásra, különösen járvány idején. Nem véletlenül most dobták ezt a virtuális piacra. Csak jelzem, hogy szigorú karanténban játszódó novella is található a kötetben... Igen, tudom, most nyitották ki...

Pontszám: 10/9