„Oui, qui se souviendrait des actions surhumaines, des grands faits d'armes, du courage et de la bravoure de Soundiata Keita, l'assembleur des peuples, sans le talent de Diéli Diakouma son griot et son fidèle compagnon? Qu'en resterait-il, l'épopée héroïque du vainqueur de Sosso si les griots n'avaient suivi pas à pas le lion du Mandingue au plus fort des luttes épiques qu'il livra dans tout le pays du Fleuve?”

(Abdoulaye Mamani: Sarraounia, 109-110. oldal)

A francia nyelvű szövegrész az énekmondók munkáját dicséri, akik nélkül nem emlékeznénk nagy hősök nagy tetteire. Például erről a bizonyos Soundiatáról, a nyugat-afrikai történelem nevezetes hadvezéréről se tudna senki, ha nem lett volna mellette hűséges társa, Diéli Diakouma, az énekmondó. Pedig ő egyesítette a mandinka népet, győzte le ellenségeiket, és alapította meg a Nagy Mali Birodalmat.

Jé, egy régi ismerős. 
Csak magyarul Szungyatának hívják. 

Eposzt is írtak róla, olvastam is, írtam is róla. Ő már a második afrikai történelmi alak, akit felidéz Mamani regénye, amely maga is az afrikai történelem egyik nagy uralkodójáról szól, részletekért kattintsatok ide. A regény a XIX. század végén játszódik, Szungyata pedig a XIII. században élt, szóval igen eleven az a bizonyos emlékezet, ha ennyi év után is működik. :)

Tetszik, amit a regény csinál. Ahogyan összeszedi a régi hősökről szóló emlékeket, maga is hozzájárul a fenntartásukhoz, és mindent megtesz, hogy identitást állítson össze belőlük annak az afrikai közösségnek, amely olvassa. Remek dolog, hogy az egyik eposz magyarul is olvasható! Hogy miket le nem fordítottak magyarra, te jó Isten…

Ezt 2018. május 17-én írtam.