Az ilyen könyvekért érdemes a világolvasásba belevenni az emigráns szerzőket is.  Az ember azt gondolná, hogy ha egy ország kultúráját meg akarjuk ismerni, akkor kizárólag olyan alkotóktól érdemes olvasni, akik ott születtek, vagy legalább az életük nagy részét ott töltötték mint választott…

Rólunk szól a mese.  És túl sok mindenről. Nem mintha túlírtnak tartanám, ellenkezőleg. Inkább olyan műnek, amely nagyon bonyolult problémákat ragad meg nagyon ügyesen. A fantasyt pedig igazából nyelvnek használja, amelyen ezek a problémák elmondhatók. Ettől még a történet nem puszta csomagolás,…

A világ legunalmasabb jó kalandregénye.  A Hyperion (itt írtam róla) úgy volt tökéletes, ahogy volt, igazából kár az ilyen műnek folytatásokat írni, függetlenül attól, hogy nyilván én is mindet el akarom olvasni. A második rész után újabb dilógiába kezdeni, lazán hozzákapcsolva az előzőhöz –…

Gyönyörű stílusban megírt meseregény, amit egészen biztosan soha nem adnék gyerek kezébe. Felnőttként is csak a háttér kedvéért olvastam: az nagyon érdekes, ahogyan beleszövi a litván népmeséket, mondákat, még ősibb északi mítoszokat is. Jártam a regény helyszínén, nagyszerű, izgalmas hely az a…

Már önmagában az óriási élmény, hogy olyan disztópiát olvashattam, amelyik a magyar Alföldön játszódik, számomra ismerős helyeken, ismerős emberek között, ráadásul a tavalyi aszályra emlékezve, amelynek nagy részét Békés megyében éltem át. Mindennapi tapasztalat volt számomra a kiszáradó növényzet…

A magyar kiadás címe: A mély dala.  Különleges ifjúsági történelmi fikció. A történetminta bevallottan egy klasszikus európai mesére épül, így kellőképpen ismerős, a világháttér viszont egy távoli kultúra elemeiből áll össze, így kellőképpen egzotikus. Ügyes kombináció, és nagyon örvendetes, hogy…

Tudom, hogy ez a regény komikusnak számít. Azt is értem, hogy miért nevethet rajta, aki viccesnek találja. Azt is érteni vélem, hogy mitől lett egy generáció számára meghatározó jelentőségű annak idején. Megérdemli a hírnevet. Csak éppen nekem nem volt kedvem nevetni rajta. Azt se tudtam, kit…

Régi tartozásomat róttam le. Nem is bántam meg az olvasást, és legfeljebb Graves más regényeihez képest tekinthetem kevesebbnek azt, amit kaptam. Ami a hadtörténetet illeti, úgy vagyok bekötve, hogy minél kevesebbet robbantanak, annál jobban élvezem az olvasást, szóval az ókor pont nekem való.…

Arról, hogy miként tör ki, miként válik önjáróvá és kivédhetetlenné, majd pedig miként okoz totális összeomlást egy évtizedekig tartó világháború,* sokféleképpen lehet írni. Ricarda Huch úgy döntött, hogy az átlagember nézőpontját választja. Ez nemcsak azt jelenti, hogy arról ír, hogyan hatott a…

Időutazós ifjúsági (?) sci-fi a harmincas évekből, egy olyan írótól, akit később művelődéstörténeti egyvelegeivel vált méltán népszerűvé. Utóbbiakat nagyon ajánlom, külön előnyük, hogy gyakorlatilag bárhol kinyithatók, elkezdhetők, folytathatók, letehetők. Az ércmadár is rendben van, bár nem tudom,…