Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Lovecrafti rémmesék (Pető Zoltán: Szepessy gróf különös esete és egyéb misztikus történetek)

2023. június 03. - Timár_Krisztina

Roppant műveltséggel megírt novellák ezek. A stílusuk választékos, kicsit barokkos, de soha nem mennek át giccsbe, úgyhogy a barokkosság jól áll nekik. Nemcsak a szerző széles körű, alapos olvasottsága érződik a szövegeken, hanem elsősorban Lovecraft hatása is, de nagyon. Aki kedveli a klasszikus…

Tovább

Groteszk rémület, nem csak kamaszoknak (Wednesday, 2022)

Wednesday Addams rég megérdemelte, hogy önállóan is figyelmet kapjon, hiszen az Addams Family-franchise egyik legérdekesebb figurája. Nem biztos, hogy mindjárt egész sorozatot kellett volna szentelni neki, mert ennek a műfajnak az esetében mindig fennáll a túlírás veszélye, de a Netflix nem esett…

Tovább

Ijesztő hagyományok (The Mammoth Book of Folk Horror)

Kezdem rendesen kiművelni magamat a folk horror műfajából. Egyúttal végleg szívembe zártam. Nem az ijesztgetésemre játszik rá ugyanis, hanem intenzíven megmozgatja az agyamat, és olyan félelmek megfogalmazásában segít, amikről nagyon nehéz beszélni.  Azt azért meg kell vallanom, hogy konkrétan…

Tovább

Lovecrafti háttér, magyar hagyományvilághoz illesztve (Black Aether 9.)

Ismét egy pályázatra készült novellákból álló antológiát véleményezek. Előrebocsátom, hogy egész más jellegű pályázat volt ez, mint amelyik a Grimmoire-t eredményezte, és – bár hasonlóképpen gondos szerkesztésen estek át a szövegek – a novellák is egészen másképpen működnek. Bevallom, nekem a…

Tovább

Kiközösítettek, gyanúsak, rémálmodók (Egyem a szíved)

Hiánypótló kiadvány került a magyar könyvpiacra. Az Egyem a szíved a XX. század első harmadának gótikus német irodalmából válogat meghatározó novellákat, amelyek nem jelentek meg korábban magyar nyelven. Az antológiába került szerzők nagy része ismeretlen lehet a szélesebb magyar olvasóközönség…

Tovább

Amiről elsőre nem is gondolnánk, hogy ijesztő lehet (Black Aether 8. – Grimmoire)

DISCLAIMER: A saját novellámat természetesen nem fogom véleményezni, mivel nem ettem meszet. A többiekét mindenképp, mivel ez az antológia piszok jól sikerült, és büszke vagyok rá, hogy ebben jelenhetett meg az enyém. Igyekszem nem spoilerezni.  Aki még esetleg nem tudná: a novellák a Black Aether…

Tovább

Ódivatú kaland és csodálatos színek (Łukasz Godlewski: Painter)

Abszolút amatőr, de nagyon kíváncsi olvasóként nyúltam a Painterhez. Ritkán olvasok képregényt vagy rajzolt regényt – utóbbiból konkrétan egyet ismerek, a Sandmant –, és erről sem tudnék, ha nem hívták volna fel rá a figyelmemet a Black Aether Discord-szerverén. Lovecraft öröksége egy lengyel…

Tovább

A hívő ember magányossága (The VVitch, 2015)

Azt se gondoltam volna, hogy én olyan horrorfilmet lássak, amelyikről az első, ami eszembe jut, az, hogy SZÉP.  Mondjuk, nem túl régen még az se fordult volna meg a fejemben, hogy egyáltalán létezik nekem való horrorműfaj. Aztán felfedeztem a folk horrort. A műfaj három nagy brit klasszikusát már…

Tovább

Új horrorműfaj kutatja családfáját – mit rejt az idilli táj? (Damnable Tales)

Engem minősít, de azt a kifejezést, hogy „folk horror”, 2021-ben hallottam először, előtte azt se tudtam, hogy létezik. Mint utóbb kiderült, nem is értettem pontosan, hogy micsoda, és csak azt hittem, hogy értem.  Mentségemre azt tudom felhozni, hogy nem is olyan sokkal régebben találták ki.…

Tovább

Ahol a határok megnyílnak, ott kezdődik a történet (H. P. Lovecraft összes novellái és kisregényei)

Hogy a francba tudta azt megcsinálni ez a melankolikus-savanyú képű, karótnyelt figura abban a rövidke földi életében, hogy a rasszista, soviniszta, mindenfób zártságot sugárzó írásai abszolút kompatibilisek legyenek a XXI. századdal? Hogy újraolvashatókká, sőt folytathatókká is váljanak? Ehhez nem…

Tovább
süti beállítások módosítása