Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Masszív irigységem tárgya: egy név. Meg ami vele jár. (Michael Ende pagátja)

2020. március 08. - Timár_Krisztina

bateleur.jpgMichael Ende felnőttmeséit olvasom. El vagyok bűvölve egészen, és rettentően irigykedem.

„A fekete ég alatt lakhatatlan ország” kezdetű szövegben felbukkan egy sajátos mitikus szereplő. Igen-igen titokzatos figura, kell némi segítség az azonosításához.

Így néz ki:

„A színpad félhomályában áll valaki, magas, furcsa kalapban. Bal kezével felfelé mutat, a jobbal lefelé. Így áll egy darabig mozdulatlanul. Aztán hirtelen kilép a rivaldára, leveszi a kalapját és meghajlik mélyen, csaknem földig az utolsó sorban ülő gyermek előtt.”

Így mutatkozik be:

tukorben.jpg

„– Ki vagy te? – kérdezi a gyermek.
– A pagát – válaszolja az ember.
– És mi vagy? – kérdezi a gyermek.
– Mágus – válaszolja az ember –, és komédiás. Mindkettő.
– És hogy hívnak? – akarja tudni a gyermek.
– Tudod, én sokfelé jártam, sokféle nevem van – feleli a pagát –, például már hívtak engem Alfának, és sokkal gyakrabban Omegának. A Szajnánál Monsieur Fin volt a nevem, a Temzénél Mr. End, a Dunánál Végh úr – itt, a Rajnánál Herr Ende.”

(Hogy egy írónak ekkora mázlija legyen a nevével, az pofátlanság!)

No de ki ez a pagát?
Ő a tarot-kártya első lapján látható bűvész, a Nagy Arkánum egyik lapja: rangban az egyik legalacsonyabb, értéke mégis nagyon magas.

Az egyik ábrázolásmódja a fenti képen látható. Ami minden képen állandó, azt kb. fedi a leírás is: furcsa kalap, felfelé és lefelé egyaránt mutató kéz. (Meg elvileg kéne a környékére jó sok szétdobált holmi is, amelyek között a Kis Arkánumok jegyei is szerepelnek, de azok ebből a novellából speciel hiányoznak.) A figura kultúrtörténeti hátteréről részletesen olvashattok Seligmann könyvében (itt írtam róla), most csak annyit mesélek el, hogy ő a közvetítő ég és föld között, a kalapja formája pedig a végtelen nyolcast idézi. arcane-arcana-01-bateleur-magician.pngA „pagát” a kártyalap olasz nevéből („Il Bagatto”) származik – erre a névváltozatra Seligmann nagyon haragszik, mert szerinte hibás olvasás az oka, és leértékeli a figurát.

Pedig szerintem pont ez a figura az, amelyik a leértékelést is vígan elviseli. :) Hiszen nem feltétlenül varázsló ő, hanem bűvész, azaz illuzionista, sarlatán. :) Vagyis olyasvalaki, aki van is meg nincs is. Ha akarom, komolyan veszem, ha akarom, nem veszem.

Mágus és komédiás – vallja be magáról az idézetben –, aki a novella szerint még csak nem is húsból és vérből való, és az, hogy egyáltalán megjelenhessen, a közönsége koncentrációjától függ… ami nem jelenti azt, hogy ne volna nélkülözhetetlen tudás, magas rendű bölcsesség birtokában… de nem spoilerezek többet. Olvassatok Endét, minél többet! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr1315510518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása