Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Amiért az ember angolul megtanult (Charles Dickens: Bleak House)

2025. május 30. - Timár_Krisztina

A magyar fordítás címe: Örökösök. BBC-sorozat is készült belőle, Pusztaház örökösei címmel.  Új értelmet kapott számomra a „szappanopera” szó. Persze eddig is ismertem az eredeti értelmét, de nem éltem át belülről azt a helyzetet, amelyben pont a szappanról nevezték el ezeket az éktelen hosszú,…

Tovább

Tudatosság a komikumban (J. Goldenlane: Pokoli balhé)

A regénynek körülbelül az ötödik oldalán járva már tudtam, hogy bármennyire is szubjektív benyomásokat fogalmaztam meg az első kötetről írt bejegyzésemben, az elvárásaim egyáltalán nem voltak túlzóak. Ott azt írtam, hogy aki Rejtőt veszi mintának, azt én tisztelem, de azzal szigorú is vagyok, mert…

Tovább

Nem tud nem nyomot hagyni (Friedrich Hölderlin: Hüperión)

Újraolvasás vége.  Annak idején a dömpingben nem sokat sikerült befogadni belőle (ég áldjon, vizsgaidőszak, vissza ne gyere), leginkább a nyomasztó hangulatára emlékeztem. Azért szedtem elő újra, mert Hölderlin életműve rajta van Hamvas Béla százkönyves listáján (ld. a címkét), meg azért, mert…

Tovább

Ősnyelv az illúziókon túl (Ursula K. Le Guin: A Wizard of Earthsea)

A magyar fordítás címe: A Szigetvilág varázslója. Ismerd meg önmagad – és tanuld meg visszafogni, ha jót akarsz.  A Gyűrűk Ura és a Narnia-ciklus mellett Le Guin ifjúsági regénysorozata is a mai fantasyirodalom megalapozói közé tartozik; bár engem sokkal inkább emlékeztetett A Végtelen Történet…

Tovább

Férfi- és rémtörténet (John Langan: The Fisherman)

Nagyot ment tavaly a regény magyar fordítása (címe: Horgok, Pék Zoltán munkája), sokan emlegették, végül én is sort kerítettem rá, bár nem voltam biztos benne, hogy az én műfajom.  Részben nem is tévedtem, mert a kerettörténet valóban nem az, ellenben a betéttörténet, az annál inkább. Ez ugyanis…

Tovább

Izgalmas és informatív (Kondor Vilmos: Budapest noir)

Sose kedveltem különösebben a noirt mint műfajt, de nagyon örülök neki, hogy időnként ilyen példákat is lehet találni rá. Kondor Vilmos sorozatának első darabja minden szempontból megbecsülést érdemel: működik mint krimi, és működik mint történelmi regény. Az egyetlen kifogásom ellene az lehetne,…

Tovább

Horrorba oltott magyar történelmi fikció (Patonai Anikó Ágnes: Branstetter)

Ügyes gondolatkísérlet, Bolyaival kezdődik és a szabadságharccal végződik, szóval éppen március 15-ére való. Amikor láttam, hogy megjelent, nagyon meglepődtem, hogy miért szerzői kiadás, hiszen tudtam, hogy a szerző minőségi munkákat szokott kiadni a kezéből, és van már több hivatalos kiadónál (nem…

Tovább

Átlépések helye (Shirley Jackson: The Haunting of Hill House)

A magyar fordítás (kicsit megtévesztő) címe: Hill House szelleme. 2024 elsősorban a szakmai olvasások éve volt. Mégis akadtam ebben az évben is olyan szövegekre, amelyek nemcsak szakmailag, hanem mindenféle más értelemben is meghatározónak bizonyultak.  Mit meghatározónak. Beleestek az életembe,…

Tovább

Szép elegáns szamárfül a brit kultúrának (Peter Carey: Jack Maggs)

Valamiért mostanában rendszeresen szembejön Dickens, akkor is, ha teljesen mást keresek.  A Jack Maggs ügyes fanfiction, a Jean Rhys-i fajtából, aminek igazából nem sok köze van a rajongáshoz (úgy is, mint fan), annál több a nemes versengéshez. Nemcsak a nagy író nagy művével (önmagában is…

Tovább

A magyar irodalom nagy kihagyott lehetősége (Kiss József: Budapesti rejtelmek)

Sokat gondolkodtam olvasás közben és azóta is, hogy pontosan mit is tehet egy olyan író, aki sablonalakokkal dolgozik, aki a kalandregény hagyományainak megfelelően irracionális cselekményfordulatokat alkalmaz, aki anyagi helyzetéből adódóan elsősorban az eladott példányszámokban érdekelt – a…

Tovább
süti beállítások módosítása