Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Az elképzelt jövő és a valóságos jelen (Moskát Anita: Horgonyhely)

2021. szeptember 05. - Timár_Krisztina

Így kell olyan fantasyt írni, amely nem eltávolít a mindennapi életünktől, hanem – ha áttételesen, ha kiforgatva is – kifejezi azt. Az alternatív világ arra való, hogy látványosabban kiemelje a mi világunk önellentmondásait, konfliktusait, apróbb és nagyobb gonoszságait.  Tér: valószínűleg a…

Tovább

Miért ne higgyünk az összeesküvés-elméleteknek? (Umberto Eco: A Foucault-inga)

Azért, mert ahhoz, hogy bárki összerakjon egyet, nem igazságra van szükség, hanem olvasottságra. Pontosabban: vonzó történetminták ismeretére. Nem is kell túl sok.  Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bármelyik elméletnek akár igaza is. Minden további nélkül, miért ne? Csakhogy annyi minden…

Tovább

Romantikus hősiesség és még romantikusabb trollkodás (Walter Scott: Ivanhoe)

Újraolvasás vége.  A disznópásztorát neki, hogy ez mekkora trollság! Még hogy romantikus regény... Úgy átvágják itt az olvasót a palánkon, hogy nagyobbat esik, mint a kugli. És körülbelül annyira bánja, mint Tuck barát a királytól kapott pofont. Mert Scott megcsinálta a megalázottak és…

Tovább

A trickster kalandjai a világháborúban és a diktatúrában (Faludy György: Pokolbeli víg napjaim)

Eszemben sincs, hogy tagadjam a leírt események megtörténtét, de mint a címből kiderül, nem (ön)életrajzi műként olvastam ezt a könyvet. Úgy gondolom ugyanis, hogy nem attól lesz „jó” egy szöveg, hogy amiről szól, az megtörtént vagy sem. Az is fontos, főleg, ha ilyen erővel lép fel a hitelesség…

Tovább

Palesztina. Szépség, fenség, sérülések, traumák (Ibrahim Nasrallah: Time of White Horses)

Palesztina irodalmából ezúttal nem én választottam könyvet, hanem kölcsönbe kaptam egyet. Olyat tapasztaltam már, hogy egy regény olvasása közben életre kel a történelemkönyv – most nem ez történt: tévé- és rádióhírek, újságokban megjelent tudósítások keltek életre. Helynevek, amelyek eddig csak…

Tovább

Rólunk szól a mese (Victor Hugo: Les Misérables)

Újraolvasás vége.  Jean Valjean előlépett a kedvenc szuperhősömmé, beelőzve Bruce Bannert. Egyébként meg annyira tud fájni ez a könyv, ahogy csak a mindennapi élet fájhat. Mélységesen igazságtalan világ, amelyben döbbenettől tátott szájjal merednek a jóságra, ha az egyáltalán elő mer bújni. Esetleg…

Tovább

Mit tennél meg a barátaidért és a hatalomért? (Otfried Preussler: Krabat)

Ez az írás 2021. május 25-én jelent meg a BárkaOnline-on. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet.  Az ember életében fontos szerepet játszik a szerelem – rendjén levő tehát, hogy a világirodalom teli legyen szerelmi történetekkel. Az ember életében fontos…

Tovább

Szamoa. Két család és két családi átok (Sia Figiel: They Who Do Not Grieve)

Mint emlegetni szoktam: amikor az ember világolvasást tart, és nagyon egzotikus nemzetek irodalmában kutakodik, akkor nem válogathat sokat a műfajok és stílusok között, hanem örül, hogy egyáltalán hozzáférhetőt talált. Ha pedig mégis útjába kerül egy történelmi és/vagy családregény, esetleg mágikus…

Tovább

Háromezer évvel ezelőtt, Óceániában (Jean Mariotti: Takata ​d'Aïmos)

Új-Kaledónia irodalma: megvan.  Eredetileg puszta kíváncsiságból (és részben hálából) vettem meg „az első kanak regényt”. Azt sose gondoltam volna, hogy H. P. Lovecraft miatt fogom ténylegesen kézbe venni. Ahogy folyamatosan olvasom újra az elbeszéléseit és kisregényeit, sorra került több olyan…

Tovább

Nehogy Sárszegen végezd (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

Újraolvasás vége.  Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet…

Tovább
süti beállítások módosítása