Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Megőrzés és megújítás (Antigoné a Szigligeti Színházban)

2022. május 18. - Timár_Krisztina

Merész vállalkozásba fogott a Szolnoki Szigligeti Színház, amikor műsorra tűzött egy antik drámát. Középiskolai kötelező olvasmányként csábíthatja a főleg diákokból álló közönséget, hogy könnyebbé teszi egy régi és nehéz szöveg befogadását. A kötelező jelleg viszont taszító is lehet. Hajdú László…

Tovább

A hívő ember magányossága (The VVitch, 2015)

Azt se gondoltam volna, hogy én olyan horrorfilmet lássak, amelyikről az első, ami eszembe jut, az, hogy SZÉP.  Mondjuk, nem túl régen még az se fordult volna meg a fejemben, hogy egyáltalán létezik nekem való horrorműfaj. Aztán felfedeztem a folk horrort. A műfaj három nagy brit klasszikusát már…

Tovább

Lassú patak partot mos (Bachmann tanár úr és az osztálya, 2021)

Ha létezne díj, amelyet a világ leghosszabb dokumentumfilmjeinek ítélnének oda, akkor Maria Speth 217 perces alkotása indulhatna a 2021-es mezőnyben. Ha nem is lenne abszolút győztes, az egészen biztos, hogy „felemelő” kategóriában senki meg se közelíthetné. Ilyen elismerés hiányában Speth kénytelen…

Tovább

A jó és a rossz közötti út lerövidítése (Dűne, 2021)

Egy filmrendező számára mi sem tűnhet egyszerűbbnek, mint olyan regényt adaptálni, amelyben előbb-utóbb minden karakterről és cselekedetről eldönthető, hogy jó vagy rossz. Ugyanakkor mi sem tűnhet nehezebbnek, mint olyan regényt adaptálni, amely köré kultusz fonódott, és amely számos más, adott…

Tovább

Biztonságban a rontó szellemektől

Järventaust olvasok.  „– (…) Ruokeroban voltam egy téli este, rénszarvasokat kerestem. Az éjszakát az erdőszélen, a hegy lábánál töltöttem, sok fa került ottan. Tüzet raktam s lefeküdtem a tűz mellé, amikor a hegy alatt valami szánt hallottam… Kongott a kolomp, csörömpölt a szán, ahogy a hajtó…

Tovább

Évezredes szövegekkel – rólunk (Katasztrófaturizmus a múltba!)

Globális felmelegedés, olvad a sarki jég, útjukat vesztik az áramlatok – hát csoda, ha az ember belekezd a Gilgames-eposzba meg az Átváltozásokba? Különösen, ha művészi előadásban hallgathatja meg őket, és még az értelmezésükhöz is segítséget kap.  Négynapos fesztivállal ünnepelte az ELTE…

Tovább

Spontán túra a Pál utcaiak nyomában

Ezt a jó meleg szombatot direkt arra találták ki, hogy kiránduljon az ember. Például spontán túrát tegyen a Józsefvárosban. Kedves budapesti barátnőm és én először csak a Práter utcai szobrot akartuk megnézni, aztán… végigjártuk A Pál utcai fiúk helyszíneit. És rengeteget gyalogoltunk, mivel nem…

Tovább

Kóbor lovag a kiismerhetetlen világ ellenében, avagy mit tud a szuperhős?

We have a Hulk.  Némiképp rendhagyó bejegyzés következik. Főleg azért, mert több kérdést nyitva fogok hagyni. Nagyon fogok örülni a válaszoknak.   Egy időben elég sok szuperhősfilmet néztem, aztán olyan hét-nyolc éve leálltam. Most próbálom pótolni a lemaradást, és szembesülök azzal, hogy milyen…

Tovább

A Scsukin Dvor meg az ablak Európára

Gogolt olvasok.  Az arckép című kisregényének első mondata így hangzik: „Sehol sem szokott megállni annyi ember, mint a Scsukin Dvor-i képesbolt előtt.” Mivel nagyon nem mindegy, hol játszódik a történet, viszont a beavatatlan olvasónak biztosan nem tűnik fel kapásból, úgy döntöttem, írok róla.

Tovább

Színház, szex, álom, világparódia (Federico Fellini: Satyricon)

Zseniális és felforgató alkotás. Harmincas karikával ellátva. Mármint ha lenne harmincas karika. Alább a nyugalom megzavarására alkalmas, harminc éven aluliaknak nem ajánlott tartalmak következnek. Én szóltam.  Egyfelől olyan az egész film, mint egy álom (elég lidérces), másfelől olyan, mint a…

Tovább
süti beállítások módosítása