Az életben nem találtam volna ki a választ az alcímben feltett kérdésre: ugyanazt a dialektust beszélik. Illetve nyelvet. Illetve többféle változatban. Illetve…
Szóval van ez a „Moselfränkisch”. A nyugati középnémet (!) nyelvjáráscsoporthoz tartozik (asszem, nem akarom tudni, hány változata van a német nyelvnek), és a három országon átkanyargó Moselle partján beszélik. Annyiféle változatban, hogy helyenként hangzásra/szóhasználatra meg lehet mondani, ki melyik faluból jött.
Ezen a területen éltek pár száz éve a jelenlegi erdélyi szászok, innen vándoroltak keletre, és ennek a nyelvjárásnak a mai változatát beszélik ma is.
És erre a területre esik Luxemburg egész területe. Amelynek három hivatalos nyelve van: a német, a francia és a luxemburgi. Ahogy Kanadában nem kaphat az ember állást még a tundra közepén álló egy szem postahivatalban se, ha nem tud két nyelven folyékonyan, ugyanúgy Luxemburgban is, ha valaki egy hivatalban a három nyelv bármelyikén megszólal, a tisztviselőnek kutya kötelessége azon válaszolni neki. Az oktatás is három nyelven folyik, bár persze nem sztereóban. :)
A lëtzebuergesch nyelvet, bár a moselfränkisch része lenne, önálló nyelvnek tekintik, mert egyrészt egy önálló állam hivatalos nyelve (bár egyébként Belgium németek lakta részein is használják), másrészt köz- és irodalmi nyelvváltozata és természetesen irodalma van. Én a német érettségimmel esélytelen, hogy értsem (pedig például a svábot még beszédben is egész jól tudom követni), legfeljebb az írott változatát, azt is sok gondolkodás után. Ember legyen a talpán, aki ennyi némettudással kapásból érti, hogy mi az a „fënnefandrësseg”.*
Az érti a luxemburgit, aki a moselfränkisch valamelyik változatát beszéli, és egy kicsit konyít a franciához, mert francia jövevényszavakkal van tele. Még saját helyesírása is van, egyedi ékezetekkel. És saját nyelvjárásai, ami azért szerintem már tényleg túlzás. :) Szám szerint nyolc darab. Egy akkora országban!
Hogy minek nekem a luxemburgi nyelv? Természetesen világolvasáshoz kell. Szerencsére a regény, amelyet luxemburgi írótól olvastam, megjelent magyar fordításban. A nyelv központi probléma benne, már csak azért is, mert a szereplők Olaszországból emigrálnak Luxemburgba, és nem mindenki hajlandó megtanulni luxemburgiul, mondván, hogy olyan hangzása van, mintha üveget törnének össze. De még aki megtanulja, az is érzékeli, hogy amit Differdange-ban beszélnek, az különbözik a(z olyan húsz kilométerrel arrébb beszélt) fővárositól, és ez ám értékítéletet is hoz magával.
Tanulság: Egyetlen terület sem lehet olyan kicsi, hogy ne lehessen különbségeket felfedezni benne. És ezek miatt ne nézzenek le valakit. :/
Ezt a videót találtam, aki luxemburgiul szeretne tanulni, első lecke… Német felirat és lassú beszéd. :D
* Fünfunddreissig.
A képet itt találtam.
Ezt 2017. június 6-án írtam.