Nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel a kisregénnyel vagy elbeszéléssel vagy mivel. Kondrotas nyomasztó-mágikus-filozofikus történelmi regénye után ez csak ujjgyakorlatnak, félig megírt kis szösszenetnek tűnik. Persze az is lehet, hogy előtte keletkezett, hiszen csak annyit tudok róla, hogy 1988-ban jelent meg először angol nyelven, folyóiratban. Litvánul, kötetben ’89-ben.

Nyomasztónak nyomasztó ez is, mágikus is (két átváltozás is történik benne), és egész biztosan mitológiai gyökerű, csak azt a gyökeret én nem látom. Legfeljebb sejtem. Mivel nem vagyok litván. Ha már lefordították angolra, igazán adhattak volna hozzá valami támpontot is. Egyébként a végkifejletből úgy tűnik, mágikus realista akart lenni, némi kafkai beütéssel, de ahhoz túl kidolgozatlan.

Úgy általában túl kidolgozatlan nekem ez az egész. A kora középkorban játszódik, de a háttér csak jelzésszerű, pedig érdekes lenne. A család valami fura, valószínűleg szörnyű titkot őriz, de többszöri olvasással se sikerült rájönnöm, hogy pontosan miért és hogyan került a családjukhoz ez a… nem mondanám átoknak, mégis van, aki annak érzi, és van, aki áldásnak, de nem akar beszélni róla, és hogy ki tehet róla, az végképp érthetetlen a szereplők számára is… irtó jó képlet lehetne ez, jó kis szövevényes családi konfliktus alapja, csak nem ekkora terjedelemben.

Az átváltozásoknak is valószínűleg ehhez a… valamihez van közük, legalábbis lélektani értelemben. Meg persze a férfi-nő viszonyhoz, amely szintén kimerül három bekezdésben, pedig szintén több volna benne. A szereplők pedig nem fognak életre kelni attól, hogy többször is elismétlik egyikükről azt, hogy szép és intelligens, másikukról azt, hogy zsenge korú (miközben a viselkedése egy tízévesének, a testi ereje egy tizennyolc évesének felel meg).

Közben viszont mégiscsak Kondrotas. Mégiscsak tud két mondattal hangulatot kelteni, villanásokra megmutatni a litván történelmet és mitológiát, és ilyen rövidke szövegben is összerakni legalább egy valamirevaló szereplőt, az öreg Varšast.

Tessék megírni négyszáz oldalban, megveszem. Így pontozni se vagyok hajlandó. A Lituanus.org folyóiratból olvastam el. De Kondrotas hivatalos honlapján is fenn van a teljes szöveg.

Ezt 2019. február 3-án írtam.