Őszintén csodálom ezt a nőt. Agatha Christie kortársaként angol krimit írni, a klasszikus műfajból valót – ahhoz már eleve merészség kell. Jó krimit írni – ahhoz tehetség. De hogy angol is, klasszikus is, jó is, és mégse utánozza Agatha Christie-t?! Na, ahhoz már a zsenialitás környékén kell tartózkodni. Hogy én hogy nem olvastam Marsh könyveit korábban?! Igaz, Magyarországon nem túl ismertek, hiszen új-zélandi a szerző. Én mindenesetre kérek szépen még.
Aki szereti, ha egy kriminek minden második oldalán vér folyik, avagy legalább öt hulla összegyűlik a történet végére, ehhez ne fogjon hozzá. Nagyon-nagyon hosszúnak fogja találni a gyilkosság előkészítését. Amiről persze közben kiderül, hogy igaziból nem is előkészítés, hanem az, amiről a regény tulajdonképpen szól. Fokozatosan adagolt feszültség, az illedelmes angol felszín alá nyomott indulatok, nyugtalanság, babona, feldolgozatlan gyász, némi elborult elme, ami mind-mind a színpadon talál magának társadalmilag többé (vagy éppen kevésbé) elfogadott szelepet, hogy kitörjön. Ha létezik igazi „színházi regény”, hát akkor ez az. Eleve úgy kezdődik, mint egy dráma: a szereplők nevének és szerepének felsorolásával. Aztán („darab a darabban”) a szereplőkről kiderül, hogy színészek, és következik az általuk játszott dráma szereposztása.
Mert a regény középpontjában Shakespeare Macbeth című véres-szörnyű tragédiájának próbái és előadása állnak. Eleve nagyon szeretem a Macbethet, de ez a könyv annyi pluszt adott még hozzá, a büdös életben nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekesen, sőt izgalmasan meg lehet írni az ilyesmit. Látszik, hogy az írónőnek a krimi mellett a színház is az élete volt. A regény felénél már nagyon sajnáltam, hogy ezt az előadást én soha nem láthatom.
Külön öröm volt maori szereplőt látni a sok angol között. Igaz, csak félvér, de akkor is. Amolyan kultúrák között ide-oda mozgó figura, beilleszkedik a londoni világba, de állandóan kölcsönösen zavarják egymást. Pedig a többiek elfogadják, talán éppen azért, mert színész. Ebben a közegben komolyan ki tud bontakozni.
Ez a bejegyzés egy sorozat része, amelynek minden darabja a világolvasási kihíváshoz kötődik. A teljes listát itt találjátok.
Ezt 2014. június 14-én írtam.
Pontszám: 10/10
