Igazából sose voltam különösebben szoros barátságban az abszurd drámával, bár akadnak kivételek, de az leginkább olyankor szokott előfordulni, ha színházban látom őket. Ezekre az értékelések miatt lettem mégis kíváncsi. 

A három darab közül az első aranyos, de valahogy nem jött be nekem. Viszont azt hiszem, nagyon szeretném, ha színpadon látnám. Vagy lehet, hogy a fordítással volt a gond, hiszen ebben a legtöbb a szójáték, az meg mindig kemény dió.

A másodikkal már sokkal jobb viszonyba kerültem, minden morbiditásával együtt olyan „mit röhögtök? magatokon röhögtök!”-darab. Ajjj, nyolcvanas évek, ajjj, keleti blokk…

A harmadikat aztán tényleg szerettem – és annak a fordítása is kiválóan sikerült, rímmel-dallammal együtt. Ha adnák a színházban, biztos bemennék megnézni. Sőt, szerintem Mikszáth is bemenne, ha ma élne. 

Ezt 2014. június 25-én írtam. 

Pontszám: 10/8