Fannie E. Ratchfordnak meggyőződése volt, hogy létezett egy második Emily Brontë-regény, és ennek a regénynek betétszövegeiként születtek Emily Brontë versei. Hogy ez a regényszöveg elveszett, vagy Emily égette el a halála előtt, azt nem tudni, ő mindenesetre megpróbálta rekonstruálni Gondal királynőjének történetét. Nem rossz ötlet, sok-sok töprengés és rengeteg munka kellett hozzá, és végül is egész jól megcsinálta.

De sajnos engem nem győzött meg, és nemcsak azért, mert korántsem tudott minden verset beleilleszteni (pedig az előszóban azt állította, hogy mind benne van – hát jó pár kimaradt azért). Az ismétlődésekből, évek során „újrahasznosított” személynevekből és abból, ahogyan mindig más-más mintázatokba rendeződnek a szerelmespárok, elég egyértelmű, hogy itt bizony nem volt egységes történetvonal. Vannak ugyan versek, amelyek beilleszkednek kisebb történettöredékekbe, de úgy általában mindegyik vers önálló, független világ.

Ezt 2014. május 18-án írtam. 

Pontszám: 10/8