Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Barokk sci-fi egy angol hercegnőtől (Margaret Cavendish: The Blazing World and Other Writings)

2020. március 13. - Timár_Krisztina

cavendish.jpgHogy hogy jön ki az tízből nyolc? 
Fantázia: tíz pont.
Tudományos-filozófiai tájékozottság: tíz pont.
Szociális érzékenység: mondjuk, nyolc pont.
Sablonok használata: nyolc pont.
Szerkesztőkészség: egy nagy nulla (de inkább mínuszban van)
Stílus… ööö… a barokk korban tíz pont, csak már nem vagyunk a barokk korban, úgyhogy nekem szubjektíve öt vagy hat.
Na, akkor átlagoljunk. Még jó, hogy nem kell tizedesjegyeket is számon tartani.

Margaret Cavendish XVII. századi angol hercegnőben tisztelhetjük a világ első SF-íróját.
Igen, tudom, ezt a megjegyzést vitatják. Az nem én vagyok. Mármint aki vitatja.

 margaret-cavendish-1024x1024.jpeg

A kép innen.

Olvastam korábbi műveket, amelyekben szerepelt pl. holdutazás. Inkább fantasyk, mint sci-fik. A „Blazing World” című regény, amelyet ez a kötet tartalmaz, már megfelel a sci-fi meghatározásának, amennyiben fikció (cselekménye, szereplői, sok-sok párbeszéde), ám a kitalált történet elképzelhetetlen volna tudományos háttér nélkül. Vannak fantasybe illő elemei is, de a természettudományos műveltség viszi a prímet, a regénybeli fantasztikum legtöbb elemének alapja tudományosan igazolható. Volt a XVII. században. Az egy dolog, hogy ma már nem ugyanazt jelenti a tudományosság, mint akkor. Nem is ugyanazt várjuk el egy sci-fitől ma, mint akkor.

Példa: Hibrid lények világa a „Blazing World”. Ember és állat közötti átmenetek alkotják. Megvan a logikája mindegyik lény kialakításának. A kedvenceim a féregemberek, akik könnyedén közlekednek a föld alatt, még látnak is. Mai gondolkodásunk szerint ők fantasybe valók volnának. De az a kor, amelyben létrejöttek, komolyan vette Paracelsust. Így már igenis tudományos hátterűnek tekinthette ezeket a lényeket is.
Másik példa: Elmagyarázzák, miből származik a Nap és a Hold fénye, ezzel összefüggésben pedig azt is, hogy a vulkánok mitől törnek ki. A Nap kőből van, a vulkánok mélyében pedig szintén található egy kő, amely akkor lángol, ha víz éri. Ma fantasyelem volna. Akkor (tudtommal) érvényes tudományos magyarázat volt az alapja.

Ha a saját korához mérem, Cavendish sci-fit írt. Esetleg science-fantasyt.
Csak ha a mi korunkhoz mérem, akkor nevezhetem másnak. De miért mérném a mi korunkhoz?
Úgyhogy legfeljebb annak hagyom, hogy vitatkozzon ezzel a véleményemmel, aki jobban ismeri a XVII. század tudományosságát, mint én. :) Rengeteg ilyen ember van. Csak arra nem látok sok esélyt, hogy pont velem, pont itt fogjanak vitába. :)

Roppant műveltsége volt a hercegnőnek, az biztos. Csak egyet nem tudott: húzni a műveiből. Meg kellett volna tanulni szerkeszteni. Mert ez így… jaj. Borzasztó. Minden irányba folyik. Az biztos, hogy nem felel meg annak, amit egy SF-kalandregénytől elvárna az ember. Nagyon kevés az izgalmas fordulat, azokat is percek alatt letudja, mert nem a fordulatok érdeklik. A regény eredetileg egy természettudományos szakmunkába készült, „lazítónak”. Jóságos-magasságos, milyen lehetett a tömény része? Mert ez keményebb, mint Verne vagy Lem. Ez nem egyszerűen megáll néha ismeretterjeszteni. Ennek a túlnyomó részét véghetetlen platóni dialógusok teszik ki (azon ritka esetek egyike, amikor nem örülök a sok párbeszédnek), amelyekben a szereplők természettudományos és természetfilozófiai (helyenként politikaelméleti) vitái zajlanak. Barokk körmondatokban. Irgalmatlanul fárasztó. De közben van történet, és halad is előre, csak lassan. Szóval nem mondhatja senki, hogy a science-fictionből hiányzik a fiction.

margaret-cavendish-the-blazing-world.jpg

A kép innen.

Lélegzetelállító fordulatokra senki ne számítson. A regény izgalmas, de nem a cselekménye miatt. Úgyhogy az izgalom nem zárja ki azt, hogy az ember adott esetben elaludjon rajta. Mondjuk, ha fekvő helyzetben olvassa, este kilenc után. Előfordulhat olyankor, hogy nem ér a következő körmondat végére. Hanem azért, ahogyan a világot felépíti, tudományos és társadalmi hátteret egyaránt. Hibrid lényekre, átváltozós határnyitásokra az utóbbi időben különösen fogékony vagyok. :) Különösen, ha közben olyan ámulatba ejtő dolgok történnek, mint például hogy a Blazing World új császárnéja észrevétlenül magához ragadja a hatalmat, megreformálja a vallási életet, tájékozódik a tudósok munkájáról, összebarátkozik egy földi asszony elszabadult lelkével, majd tengeralattjárót építtet, és honvédő háborúba fog. És ennek mindenki örül. A császár is.

(…) but said the young Lady, pray give me play-books, or mathematical ones[.] The first, said she[,] discovers and expresses the humours and manners of men, by which I shall know myself and others the better, and in shorter time than experience can teach me, and in the latter, said she, I shall learn to demonstrate truth by reason, and to measure out my life by the rule of good actions, to set ciphers and figures on those persons to whom I ought to be grateful, to number my days by pious devotions, that I may be found weighty, when I am put in the scales of God's justice; besides said she, I learn all arts useful and pleasant for the life of man, as music, architecture, navigation, fortification, waterworks, fireworks, all engines, instruments, wheels and many such like, which are useful[.] Besides, I shall learn to measure the earth, to reach the heavens, to number the stars, to know the motions of the planets, to divide time and to compass the whole world, the mathematics is a candle of truth, whereby I may peep into the works of Nature to imitate her in little therein, it comprises all that truth can challenge, all other books disturb the life of man, this only settles it and composes it in sweet delight.

Én annyira nem. Mármint a fentieknek még örülnék. Annak nem örülök, hogy utána a háború átmegy hódító hadjáratba, közelebbről vallásháborúba.*

Fura dolgokat művel a kalandregények kötelező sablonjaival Cavendish. Ebben a történetben is, a kötetben szereplő két rövidebb elbeszélésben is. Meg is tartja őket, elég idegesítő módon, de fel is fordítja őket néhanap, máskor meg elveti és újjal pótolja a régit. Például a címadó regény császárnéja leginkább a szépségének köszönheti, hogy megszerzi a hatalmat. Az viszont igaz, hogy később megtartani és kiterjeszteni a rátermettségével tudja.

Hasonlóan működik, csak jóval erősebben kötődik a kalandregény-hagyományhoz a kötetben található két elbeszélés. Ezek nem tudományosak, legfeljebb fantasyelemek kerültek beléjük, de a sablonokkal ugyanúgy bánnak, ahogyan a „Blazing World”. A második elbeszélés soknevű főszereplője beleszeret (!) abba a férfiba, aki előzőleg többször is meg akarta erőszakolni, és végül a házasságba is beleegyezik. Utálatos sablon. Hogy hogy nem ment ki jó pár száz évig a divatból? :/ Ugyanakkor fordít is egyet ezen a sablonon.** Ebben az elbeszélésben sok a fantasztikus elem, látszik rajta, hogy a földrajzi felfedezések korában íródott, furcsa népek közé jutnak el a szereplők. Az első elbeszélés („The Contract”) főszereplői jóval „földközelibbek”, a korabeli Angliában mozognak, de a kalandregény-sablonok itt is föllelhetők.
Meg az a rettenetes barokk stílus.
Versbetétekkel, szónoki beszédekkel, ahogyan elvárta a XVII. század közönsége.

iglesia-de-la-cartuja-granada-spain.jpg

Ez a templom Spanyolországban, Granadában látható. (Kép innen.) Ha akarom, szép. Ha akarom... inkább nem mondom ki. :) Mindenesetre tessék elképzelni valami hasonlót szövegként, hátha sikerül. Na, az Cavendish. Ha a tudományos meg a társadalmi vetülete nem volna, képtelenség lenne ma végigolvasni ezeket az írásokat. Így azonban, hogy az egyik tudománytörténeti érdekesség, és mindegyik igen-igen megdöbbentő dolgokat műveltet a női szereplőkkel, méghozzá magától értetődő módon – így már feltétlenül érdemesek a figyelemre. Az egyik szereplő tudós császárné, a másik a császárné írnoka és bizalmas barátnője, a harmadik utazó és stratéga, a negyedik jogszakértő… és valamennyien elérik a boldogságot. Igen, tudom, idealizált és ideális világot mutatnak a regények. De nem az számít, hogy ezek az események megtörténhetnek-e, hanem hogy mi az, amit az elbeszélő ideálisnak tekint. És ebből következően mit sugall az olvasónak, milyennek kellene lennie az ideális világnak. (U.i.: Bechdel-teszten átmegy.)

Magát a kiadványt is szívesen ajánlom. Kicsit drága, még elektronikus kiadásban is, de a szerkesztő, Kate Lilley igazán megérdemel ennyit, amiért előásta nekünk ezeket a szövegeket, amelyeket utoljára háromszázötven éve adtak ki, azóta soha többet. Elfelejteni semmiképpen nem lett volna szabad. Folytatni, újragondolni, ki- és beforgatni, azt kellett volna. Ha nem került rá sor háromszázötven éve, akkor kerüljön most. Rajtam nem fog múlni.

* SPOILER ...és tűzvészekkel terrorizálja a lakosságot, amíg el nem fogadják a császárnő uralmát, aztán meg elhiszi nekik, hogy szeretik. :/
** SPOILER A végén abban a világban maradnak, ahol a nőből hadvezér lett, és közfelkiáltással őt választják kormányzónak.

Ezt 2018. december 9-én írtam. 

Pontszám: 10/8

Kiadási adatok: Penguin, London, 1994.

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr6915519942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása