Okos könyv, szép könyv, nagyon jól megírt könyv, csak nem nekem való. De amíg ilyeneket jelentetnek meg magyarul a környékbeli népek irodalmából (is), addig nincs gond. Ha valaki macedón irodalmat keres, ezt nyugodtan leveheti a polcról.

A téma elengedhetetlenül fontos, és ritkán beszélnek róla, pedig kéne. A gondolati mélység megvan (időnként kicsit túlzásba is viszi az esszéisztikusságot, de az nem áll a regénynek rosszul). A cselekmény fordulatos, posztmodern módra kétféle végkifejlettel, és bizony mindkettő a cselekményből következik. A nézőpontváltások a helyükön, a háttér – majdnem* – hibátlanul kidolgozva, a szereplők szerethetők vagy utálhatók,** a stílus ellen nem lehet kifogás, a fordító pedig méltóképpen bánik vele.***

Az idősíkok kapcsolata és szétválasztása (más betűtípussal) szerintem különösen jól el van találva. Posztmodern trükk: a két történet olvasható külön-külön és egyben is. Az egyik egy XVII. századi történet (ez a fordulatosabb), a másik a regény XXI. századi alkotástörténete (ez a játékosabb). Ha valakit a második zavar, nyugodtan átugrálhatja a dőlt betűs részeket, érteni fogja a mesét, és épülni is fog belőle. Persze nem érdemes átugrálni őket. De nem is barbárság. Ja, és a posztmodern jellegzetességek közül nem hiányozhat a sokértelmű rejtély sem, amelyet mindenáron meg kell fejteni, de persze az is bőven jó, ha „csak” beszélget róla az ember. 

Szóval minden adott egy magas színvonalú, gondosan megírt, élvezetes és informatív munkához, amelynek még humora is van. Engem mégis taszított. Vagy pontosabban mondva: nem vonzott mindvégig. Egyrészt a sok-sok alkalommal premier plánba tolt szexualitás miatt. Egyáltalán nem volt öncélú, a stílus pedig tényleg szépirodalmi igényű, ebben a mennyiségben mégis zavart. Igaz, a szerelmi viszonyok más szempontból is ki-kicsapták időnként a biztosítékot.**** Másrészt azért, ahogyan a XVII. századi szereplők kísértik a sorsot.***** És még valami: a vallástörténeti vonal a helyén van a regényben, de abban az esetben azért, hogy finoman fogalmazzak, nem sikerült eltalálni a jó és gonosz közötti határt. Nemcsak nem sikerült: nem is volt szerencsés megkísérelni, hogy sikerüljön.

Úgyhogy értékelem a jól megírt művet, ajánlom is másoknak, de azért fenntartásokkal. 

* Azért arra oda lehetett volna figyelni, hogy Galileit miért is ítélték el. Mert nemcsak, illetve nem pontosan azért, amiről a regényben szó van; a kép sokkal árnyaltabb annál. Az író látni valóan nagyon alaposan utánanézett a központi téma (a boszorkányüldözés) történelmi hátterének, még a művészettörténeti megjegyzései is abszolúte a helyükön vannak, a mellékszálakra viszont sokkal kevesebb figyelmet fordított. Ez a hiba ugrik a legjobban az olvasó képébe, de tudnék még példákat mondani, ha jegyzeteltem volna olvasás közben. Így kénytelenek lesztek elhinni bemondásra.
** Kissé túlságosan is fekete-fehér a kép, ami azt illeti. A jók nagyon jók, a gonoszok nagyon gonoszok. De az sem áll rosszul a regénynek. És tényleg annyira kiélezett történelmi helyzetet választott az író, hogy aki ebben erre vagy arra az oldalra áll, azzal nagyjából erkölcsileg is elhelyezte magát.
*** Eszemben sincs elvárni valakitől, aki ennyire jól ismeri a macedón nyelvet (szerintem Magyarországon japánul is többen tudnak, mint macedónul), és ilyen jól stílusérzéke van, hogy feltétlenül még latinul is tudjon. De azért magamban csöndben megállapítom, hogy vagy ő, vagy a korrektor nem tud, és nem is kérdezett meg a kétséges részekről olyat, aki tud. Ettől még tisztelet-becsület mindkettejüknek, minden más tekintetben tökéletes a szöveg.
**** SPOILER A XVII. századi szerelmesek kapcsolatának van egy leheletnyi vérfertőző jellege, ami a lány részéről a becenévadást illeti. Hát nem örülnék, ha fordított esetben a szerelmem úgy szólítana, ahogy az anyját szokta. A XXI. századi szerelmesek kapcsolatától is legfeljebb a szemöldökömet húznám feljebb, ha legalább utalás történne arra, hogy ez azért nem teljesen normális kapcsolat. Illetve van utalás, a lány is, a kívülálló barátnő is időnként jelzi, hogy ez így kissé beteg. Csak sajnos elég ellentmondásosak a visszajelzések.
***** SPOILER Elég idegesítő. Még csak jelképes indokot sem kap az, hogy a megadott térben körbe-körbe járnak, akkor is, amikor volna okuk és lehetőségük nagyon gyorsan pucolni onnan.

Ezt 2018. november 2-án írtam. 

Pontszám: 10/8