Ez a kis könyv a maga százharminc darab borítéknyi méretű oldalával újraolvasásért kiált!
Ha már az írónak volt pofája ilyen rövid lére ereszteni ezt a könyvet… Ebben tényleg egyetlen fölösleges szó nincs, pedig de jól esne… Marad az elölről kezdés.
NB: Okos ember nem olvassa rövid könyv fülszövegét. Bevésendő.

Az első szakasz, mint egy verseskötet. Szinte bekezdésenként lapoz az ember, szaggatottan, kihagyásokkal. Északi népballada versszakai. Vadászat, állat, ember, kavics, hó, sarki fény.
A második, mint egy hosszú éjszakákon mondott kegyetlen mese, bibliai nyelven beszélő szegény Down-kóros lányról, árva fiúról, főképpen halálról. Meg egy nagy rejtélyről. Arról a fajta rejtélyről, amelyik annyira jó, hogy az ember sajnálja megfejteni. Bár szerencsére oly ügyesen van megírva a könyv, hogy a rejtély ettől nem sokat veszít.
A harmadik szakasz a ballada folytatása, ember és állat közötti végzetes kapoccsal, és megértett összefüggésekkel. Mert persze minden mindennel összefügg.

A háttérben meg a XIX. századi Izland, a babonáival, előítéleteivel, félelmeivel, komorságával, hidegével. Csúf világ, nem esne jól lakni benne, mégsem a brutalitás itt az egyeduralkodó. Ahogy az elhagyottak egymásba kapaszkodnak, és nem hagyják egymást cserben sem életükben, sem halálukban, az valami gyönyörű.
Már megint beletenyereltem a felnőttmese-szekcióba. Gyerek kezébe nem való. Kicsi koromban féltem Andersen meséitől. Ettől a mesétől sírva szaladtam volna ki a szobából. De most szeretem. Valószínűleg azért is szerettem, mert amikor felfogtam a népmesei-balladai logikát, akkor már sejtettem, hogy itt – akár tetszik, akár nem – semmiféle halál nem végleges. És csodáltam a stílusát.

Érdemes elolvasni az utószót is, sok mindent megmagyaráz, amit az izlandiul nem tudó olvasónak sajnos nem pótol a fordítás.* Ezért is akarom elölről kezdeni. Elteszem szépen A kígyó pillantása meg az Abban a Házban mellé.

* Én tulajdonképpen már elég régen szeretnék izlandiul tanulni.** De komolyan. Mióta egyszer egyetemista koromban a kezembe került egy izlandi-angol szótár. Annak a nyelvnek valami olyan fantasztikusan ősi a hangzása. Mintha az ember az Ómagyar Mária-siralom nyelvén hallgatná a híreket.

** Meg persze oroszul, walesiül és litvánul. Álmodik a…

Ez a bejegyzés egy sorozat része, amelynek minden darabja a világolvasási kihíváshoz kötődik. A teljes listát itt találjátok.

Ezt 2015. február 27-én írtam. 

Pontszám: 10/10